Volt egy feketém – 1. rész

+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Sokan hiszik, hogy a kávé csak arra jó, hogy napról napra éberen tartsuk magunkat, hogy ebéd után elkerüljük a kajakómát, vagy épp vizsgaidőszakban ne kelljen dorongokkal kipeckelni a szemünket. Nem állítom, hogy ez mind tévedés, mert valós megfigyeléseken alapuló állítások. De érdemes lenne más szemszögből tekinteni a kávécseresznyére, és annak magjából készülő italokra. Meglepő dolgok következnek!

Kezdjük azzal, hogy manapság a kávéról egyre kevesebb embernek jut eszébe a keserű íz, vagy épp a mély fekete szín. Gondoljunk csak a “kávébarna” színre. Az amolyan tejeskávé szerű, mondhatni összelögybölt latte szín. Semmi kétség, nemrég még szinte elválaszthatatlan volt a pörkölt kávéból készült eszpresszó és a tej. Cortado, flatwhite, latte machiatto. A hazai kávékultúrában az elmúlt években ezek az italok megjelentek a legforgalmasabb pékségek kávélapjain is, ahol korábban csak cappuccino és esetleg tejes hosszú kávé szerepelt. Az emberek megismerkedtek az olyan ízletes kávékkal, melyeket nem pörköltek agyon, hogy az égett íz elfedje a kávé silány minőségéből adódó ízproblémáit. Egyre másra kezdtek kis üzemek pörköléssel foglalkozni, és mára létrejött egy olyan réteg, akik a kávéban a gyümölcsösséget, az üde ízeket keresik. Elárulom: meg is találják! Az, hogy cukrot nem tesznek az italukba, az már lassan triviális. És ez nem afféle szénhidrát-tagadó fitness hóbort. Sokkal inkább tudatos italfogyasztás, ami immáron nem csak a borok és a minőségi sörök kedvelőit jellemzi, hanem a kávéitalok iránt rajongó emberek is magukénak tudhatják.

És most vegyük ki a jól bevált képletből a tejet! Teljesen, kopasszuk vissza szeretett italunkat az eszpresszóig. 10 gramm, közepesen sötétre pörkölt kávé, finomra őrölve kerül a kávégép karjának szűrőjébe. Erre magas nyomással érkezik a 90 fok körüli víz, és fél perc alatt elkészül a 30 ml testes, ízekben gazdag, tetején selymes habbal rendelkező forró ital. 

Ez a kávé számottevő mennyiségű antioxidáns tartalmaz, valamint a bélcsatornából gyorsan felszívódó koffeint, mely eljut a szervezet minden pontjára, az agyat is beleértve és egy duplán fordított mechanizmus miatt az idegsejtek működését serkenti. Az ital koffeintartalma a kávészemek minőségétől és az elkészítés módjától függően változó, például a kafesztol és kaveol (koleszterinszint emelő diterpének) mennyisége lényegesen alacsonyabb a papírfilter használatával készült kávéitalokban és az instant kávékban. A svéd, francia vagy török módra készített kávéban a legmagasabb, a presszókávéban közepes a koncentrációja.

Ami viszont meglepő, hogy fiziológiai hatása eltérő aszerint, hogy mely napszakban és milyen más itallal keverve fogyasztják. A fejlett országokban a cirrózis leggyakoribb oka az alkoholizmus és a hepatitis B, illetve hepatitis C vírus. Jelentős számú, hosszú távú követéssel együtt járó vizsgálatban kutatták a kávéfogyasztás hatását a májzsugorodásra, és azt találták, hogy a rendszeres kávézás csökkenti a cirrózis és a vele összefüggő halálozás kockázatát. Különösen hatékonynak találták a kávézás jótékony hatását alkoholos eredetű májkárosodás esetén. Több tanulmány igazolta, hogy a májzsugorodás talaján kialakuló májrák rizikóját, illetve az ahhoz kapcsolódó halálozást napi egy csésze kávé körülbelül felére csökkenti. Bár a klinikai vizsgálatokban vérnyomásemelő hatásúnak találták, nincs rá bizonyíték, hogy növelné a szív-érrendszeri megbetegedések veszélyét. Napi három csésze kávé – megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel mellett – csökkentheti a csontritkulás és az ezzel összefüggő csonttörések kockázatát, különösen idősebb korban.

Ezzel el is érkeztünk oda, hogy a koffein minden egyes fogyókúrás étrend-kiegészítő szerves részét képezi. Jó okkal, hiszen egyike azon kevés természetben is előforduló anyagoknak, melyek bizonyítottan hozzájárulnak a zsírégetéshez. Tény, hogy 3-11%-kal gyorsítja az anyagcserét, illetve a zsírégetéshez 10%-kal járul hozzá az elhízott, és 29%-kal a normális testalkatú kávéfogyasztóknál. A koffein az epinefrin (adrenalin) szintet is növeli, amit szervezetünk intenzív fizikai igénybevétel esetén kezd termelni. Ezzel megkezdődik a zsírszövetek felhasználása és üzemanyaggá alakítása. Nem meglepő tehát, hogy a koffein akár 11-12%-kal is megnövelheti a teljesítőképességet. Tehát egy csésze kávé, mielőtt az edzőterem felé vesszük az irányt, mindig jó ötlet.

A kávé sok esszenciális tápanyag forrása. Ilyenek például a riboflavin (B-2 vitamin), pantoténsav, mangán, kálium, magnézium és a niacin. A fentiekből adódik a következtetés, miszerint a kávéfogyasztók számos betegség elkerülésének köszönhetően tovább élnek. Erről szintén számos kutatást végeztek és arra jutottak, hogy a koffeinbevitel valóban csökkenti a korai halálozás kockázatát, férfiaknál 20, míg nőknél 26%-kal.

A következő cikkben időben és térben utazunk majd. Méghozzá Etiópiába, időszámításunk előtt 500. körülig. Onnan haza, hogy pacsizzunk Zrínyi Miklóssal és Petőfi Sándorral.

De most fizetek. – Pincér! Volt… Csak volt egy feketém.