A múlt héten befejeződött az HBO Maxen futó The Last of Us sorozat, amely videojáték-adaptációként eddig nem látott sikert aratott. Ebben a cikkben megtudhatjátok, szerintünk miben volt más a sorozat az eddigi játékadaptációkhoz képest, miért működött ilyen jól Joel és Ellie története a vásznon.
Figyelem, a cikkben spoilerek találhatók!
Úgy tűnik, az elmúlt években kezd megtörni a videojátékos filmekkel és sorozatokkal kapcsolatos átok. Évtizedekig nem készültek kiemelkedő mozgóképes alkotások, egy-két közepesen jó filmet leszámítva nagyrészt silány minőségű darabok jutottak el a mozikba vagy a TV képernyőkre. Pár éve azonban úgy tűnik, kezd fordulni a kocka. A mozikban a Mortal Kombat és a Sonic ért el szép sikereket, de érdemes megemlíteni az Uncharted filmet vagy a Pikachu, a detektívet. Streamingen hasonlóan optimista jövő elé nézhetünk, mivel a League of Legends-hez kötődő Arcane és a Cyberpunk: Edgerunners is óriási siker lett, de a Halo sorozat is kapott jó kritikákat. A The Last of Us azonban most nem csak a gamerek körében volt népszerű sorozat, a szélesebb közönséget is képes volt elérni.
Nemcsak videojáték, de akármilyen adaptációt sem könnyű készíteni. Ha nem térnek el az alapanyagtól, az könnyen lehet, hogy nem fog filmen működni. Ha viszont túlságosan nagyok az eltérések az eredeti műhöz képest, akkor az a rajongóknak nem fog tetszeni. Utóbbi esetre tökéletes példa az Assassin’s Creed film, amely nemcsak, hogy önmagában is borzasztó volt, de kis túlzással köze sem volt ahhoz a játékhoz, amely “alapján” készült.
A Playstation platform egyik legjobb játékát, a The Last of Us-t talán könnyebb feladat volt képernyőre vinni, mint más játékokat. Ennek a fő oka, hogy a játék legnagyobb erőssége a története és a karakterei voltak, nem maga a játékmenet vagy a különböző mechanikák. A The Last of Us sorozat hű az alapműhöz, de nem egy az egyben másolja azt. Ez teszi igazán kiemelkedővé. Egy alapból is jól megírt és magával ragadó történetet sikerült helyenként mélyíteni, máshol pedig a hibáit kijavítani. Az eredeti játékot is író Neil Druckmann a Chernobylt jegyző Craig Mazinnel együtt kiváló munkát végzett.
Bill és Frank története, a kansasi karanténzóna drámája vagy a kannibálok ábrázolása mind tökéletes példa arra, miként lett egy mélyebb, érzelmesebb alkotás a sorozat. Ezek a cselekményszálak másként, jóval egyszerűbb, szinte fekete-fehér módon szerepeltek a játékban. Azonban nem csak ezek a narratív változtatások voltak szükségesek ahhoz, hogy ilyen jól működjön sorozat formájában a The Last of Us. Ugyan a kommentelők hiányolták azt a mennyiségű akciót, mint ami a játékban van, jó döntés volt, hogy a mennyiség helyett a minőségre figyeltek a készítők. Videojátékokban remek szórakozást nyújtanak a hosszabb lopakodós vagy lövöldözős jelenetek, de ez a vásznon hamar lett volna unalmas és önismétlő.
Végső soron pedig fontos kiemelni, milyen jól sikerült a sorozat castingja. Amikor hivatalosan is bejelentették a szereposztást még sokan reklamáltak, leginkább amiatt, hogy Bella Ramsey kapta Ellie szerepét, de akármilyen népszerű volt már akkor is Pedro Pascal, az ő szerződtetése is kapott kritikákat. Mindketten rácáfoltak a kételkedőkre. Nemcsak nagyszerű alakításokat láthattunk tőlük, de a kettejük közötti összhang is gyönyörűen működött, akárcsak a játékok esetében Troy Baker és Ashley Johnson között.
Az HBO által kijelölt irány sikeressé tette a sorozatot, amelynek már be is rendelték a második évadát. A The Last of Us Part II adaptálása a készítők elmondása szerint egy összetettebb feladat lesz, szinte biztosan egy több évadot felölelő történetfolyamra számíthatunk. Amennyiben marad az első szezon által hozott minőség, garantált, hogy a jövőben is egy maradandó sorozatos élménnyel fogunk gazdagodni.
Te láttad már ezt a sorozatot? Ha igen, hogy tetszett? Írd meg nekünk!
Ne hagyd ki további sorozatajánlóinkat se! Ide kattintva elolvashatod őket.
Melyik sorozatról olvasnál szívesen legközelebb? Írd meg nekünk azt is!
képek forrása: imdb.com, igdb.com
Sziasztok, Fritz Ábel vagyok. 2021 októbere óta publikálok a PEMonline felületén. Cikkeimben elsősorban a labdarúgás, a videojátékok, és a filmek világát igyekszem szórakoztató módon bemutatni.