Szent István és az államalapítás

+1
0
+1
0
+1
2
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Augusztus 20-a minden magyar számára egy ismerős dátum, hiszen ezen a napon ünnepeljük a magyar államalapítást, mely Szent István királyunk nevéhez fűződik. Az országban ilyenkor munkaszüneti nap van, és számos helyen tartanak különböző programokat, ünnepségeket, amikkel egyrészt I. István munkásságáról emlékeznek meg, másrészt szórakoztató műsorokkal várják az érdeklődőket. De mi is pontosan a története ennek a napnak, és miért is fontos megemlékeznünk Szent Istvánról? A cikkből kiderül.

Egy kis történelem

Szent István Vajk néven született 975 körül, apja Géza fejedelem, édesanyja pedig Sarolt voltak. Már Géza is elkezdett nyitni a kereszténység felé, hiszen felismerte, hogy más módon a magyar nép nem tud fennmaradni hosszútávon Európában. Halála után a fejedelmi cím fiára szállt, ezt azonban rokona, Koppány nem nézte jó szemmel. Ősi szokásokhoz híven, mint a család legidősebb tagja, magának akarta a fejedelmi címet. A keresztény szokások azonban az előző uralkodó legidősebb fiúgyermekét, azaz Géza esetében Vajkot juttatták hatalomra. István megküzdött Koppánnyal, fényes győzelmet aratott, Koppányt pedig felnégyelték. 

A család igyekezett nyitni az európai nagyhatalmak felé, István felesége II. Henrik bajor herceg lánya, Gizella lett. Az akkori Julián naptár szerint 1000 karácsonyán megkoronázott, első magyar királyunk számos intézkedést vezetett be a kereszténység megszilárdítása érdekében, illetve az egykori pogány magyarság megtérítése céljából. Érsekséget, püspökségeket alapított, külföldről papokat hívott az országba. Kötelezővé tette a vasárnapi szentmisére járást, valamint azt, hogy 10 falunak egy templomot kell építenie. A kereszténységért tett intézkedései miatt szentté avatták, valamint ő Magyarország védőszentje.

Az egyházpolitikáján túl a bel- és külpolitikával is tovább szilárdította az ország helyzetét, igyekezett a szomszédos hatalmakkal is jó viszonyt kialakítani, ennek érdekében például egyik testvérét hozzáadta a velencei dózse fiához, Orseolo Péterhez, így megalapozva az addig ingatag lábakon álló magyar-bizánci viszonyt. 

Szent István 1038 aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján halt meg, halála előtt pedig az országot Szűz Mária kezébe helyezte. 

istván

Augusztus 20-a története

Ez a nap a magyarság egyik legrégebbi ünnepe, története egészen Szent László királyig nyúlik vissza. 1083-ban e napon emelték oltárra az akkori pápa, VII. Gergely hozzájárulásával István király relikviáit Székesfehérváron, a Bazilikában. I. Nagy Lajos óta egyházi ünnep. Nagy fordulat jött azonban a ‘48-as szabadságharc után, hiszen ezt a nemzeti ünnepet nem tarthatták meg, lévén a független magyar állam szimbóluma volt, azonban a kiegyezés után újra munkaszüneti nappá vált.

A kommunista rendszerben nem ünnepelhették ebben a formában, viszont betiltani sem akarták. Ennek érdekében első körben az új kenyér ünnepének nevezték el, később pedig erre a napra tették az új szocialista államalapítást, az új alkotmány hatálybalépésével együtt. A régi szokások, tradíciók a rendszerváltás után tértek vissza. Megtartják a Szent Jobb-körmenetet, majd 1991-től a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe lett ez a nap. 

istván

Programajánló a nemzeti ünnepünkre

Az ország számos területén programokkal várják az érdeklődőket. Van, ahol a búcsúi hangulatot próbálják biztosítani, de vannak helyek, ahol kisebb koncertekkel várják az embereket. Érdemes körbenézni a közösségi médiában, az interneten és tájékozódni a fesztiválokról, ünnepségekről. Emellett számomra egy kötelező augusztus 20-i program szokott lenni az „István, a király” című rockopera megnézése, amit akár a YouTube-on is megtehettek, de rendszerint a televízió is műsorra tűzi valamelyik változatot. Személyes kedvencem a 2003-as csíksomlyói változat, amiben Varga Miklós és Vikidál Gyula alakítják Istvánt és Koppányt. 

Az államalapítás ünnepének jelentősége

Azon túl, hogy ezen a napon nem kell munkába menni és az ország számos helyén tartanak programokat, amik az emberek szórakoztatását szolgálják, ez a nap sokkal fontosabb értékeket képvisel. Géza fejedelem és Szent István király felismerése a keresztény értékek fontosságáról megalapozta azt, hogy Magyarország több, mint 1000 évvel később is jelen legyen a modern Európában, és nem tűnt el az akkori pogány törzsekhez hasonlóan.

Ezen a napon fontosnak tartom, hogy elgondolkodjunk és büszkék legyünk a magyarságunkra, hiszen most, 2021-ben is egy erős nemzetként vagyunk jelen Európában, a világban, túlélve számos csapást, felettünk uralkodó hatalmat, megcsonkítást. Szent István emléke emlékeztessen mindenkit arra, hogy bár számos esetben vannak nézetkülönbségeink, a célunk közös. Biztosítani, hogy Magyarország továbbra is fent maradjon és amit első királyunk megalapozott, az töretlenül fejlődjön tovább most, a 21.században is. 

Forrás: 1; kiemelt kép: Nagyatádi Kulturális és Sport Központ ; kép1; kép2