„Bezzeg az én időmben!” Ismerős ez a mondat, ugye? Mennyiszer vagyunk hajlamosak ignorálni, és felidegesíteni magunkat, amikor már meghalljuk! Sokszor csak a kioktatásból van elegünk, viszont néha utána érdekes történetek is el szoktak hangozni. Érezhetjük úgy, hogy egyre kevésbé értjük meg a szüleink, nagyszüleink generációját, a későbbi korokat pedig annyira se. Néha csak nem vagyunk elég nyitottak, és úgy érezzük, muszáj menni, tovább és tovább…. Pedig néha csak meg kell állni kicsit, kiszakadni a folytonos rohanásból és elmerülni a múltban.
Hogyan gondolkodtak régen, és ez hogy befolyásolja a jelenünk, valamint a jövőt. Ha kíváncsiak vagytok erre, tartsatok velem erre a rendhagyó kis időutazásra!
Álom, édes álom – Hogy álmodtak régen?
Úgy hitték, hogy az álom valaminek az előjele. Már az ókori Egyiptomban is nagy jelentőséget tulajdonítottak az álmoknak. Az ókori egyiptomiak az álmokból gyakran jósoltak is, álmoskönyvet írtak, hogy az álmokban látott szimbólumok mit jelentenek. Gyakran ugyanaz a dolog teljesen más jelentést hordozott. A rohadt alma például veszedelmet jelentett, viszont ha egy szerelmes pár tagja almát látott álmában, akkor valami jó hír várt rá. Gyakran olyan jelentést is leír, amire nem is gondolnánk: Ha valaki például édesanyját holtan látja álmában, az azt jelenti, hogy amit mondott, be fog teljesedni
Hiedelmek és az álmok
Persze nem csak az ókorban, hanem a középkorban is készültek, álmoskönyvek, sőt Krúdy egyik nagy munkáját az álmokról a 20. században alkotta. Az álmoskönyvek nagy jelentőséggel bírtak, ugyanis bármelyik korról is beszélünk, nagy hatással voltak az akkor élő emberek gondolkodására, így a hiedelmekre is.
A gömöri hiedelem szerint az álom tartalma irányítható. Sáfrányt és citromlevet tettek egy ruha közepére, hogy a szeretőjükkel tudjanak álmodni. Matyói hagyomány, hogy a leány megálmodja a férjét. Egerben pedig abban hittek, hogy ha valakinek kiesik a szájából a falat, azt be kell csomagolni, és odatenni a párnája alá, így az álma teljesülni fog.
Az ablak – kitekintés a hagyományokra
Sokszor nem gondolunk bele abba, hogy milyen nagy jelentősége van például az ablaknak. Gondoljunk csak bele! Kinyitjuk, becsukjuk, bukóra tesszük, de sosem gondolunk bele abba, mit szimbolizálhat. Pedig a népi babonák nagy jelentőséget tulajdonítanak neki, és a halállal is összekötik.
A szegedi hiedelem szerint ugyanis nem tanácsos kinyitni az ablakot este, mert betévedhetnek a halottak, hisz este van a búcsúztatójuk. Nemcsak a halál, hanem a gyógyítás is ehhez kapcsolódik: a néphit szerint a nyitott ablak jó gyógymód bőrelváltozásokra és gyulladt szemre. Személy szerint mégis úgy gondolom, hogy ilyenkor az orvosi véleménynek tanácsosabb hinni.
Állatok és a „szupererejük”
Az állatokkal rendkívül szoros kapcsolata van a hiedelemvilágnak. Gondoljunk csak a fekete macskás babonára. A világ minden tájáról találni valami hihetetlen történetet az állatokról, és nem hiába népszerűek szinte minden országban az állatmesék. A kínaiak szerint néhány állat misztikus erővel bír: a birka a férfiasságot, a kígyó az alvilág, a holló pedig a csatát szimbolizálja. Indiában nagyon figyelnek arra, hogy melyik nap milyen állatot vásárolnak, szerdán például tehenet érdemes vásárolni.
Bal/jobb – Az iránymutatók
Különböző kultúrákban nagyon nagy szerepe van annak, hogy melyik nem melyik oldalhoz tartozik, Indiában a nő a balhoz, a férfi a jobbhoz. Az oroszoknál a balt hamis oldalnak tartják, a magyar hiedelem szerint pedig a bal oldal ügyetlenebb a jobb oldalnál. Ha megnézzük, számos szóösszetételünkben a bal valami rosszra utal: balsors, balszerencse, ballépés. Ha a férfi rangon alul házasodott, akkor a feleségének a bal kezét kellett nyújtania. Ha valaki bal kézzel adott pofont, akkor gyűlölködő embernek számított.
Cipő a világ minden tájáról
A lábbelikről számos történet van, szinte minden kultúra megemlít valamilyen cipőt. Az angolszászok szerint a cipő, különösen a régebbi jó szerencsét hoz. Más országban pedig nagy jelentősége volt pártalálás terén: Törökországban a lakodalmon részt vevő lányok nevét ráírták a cipőre, és az a lány hamarosan férjhez is ment, akinek nem kopott le a neve a ceremónia végén. A görögök elégették a cipőjüket, hogy házukat nehogy megszállják a gonosz manók.
Összességében ezek a történetek, ha nem is igazak, nagyon értékesek. Úgy gondolom, hogy mindenképp fontos továbbvinni őket. A népi hiedelmek a kultúránk részét képezik. Segítik megérteni a régi időket, visszatérni a gyökereinkhez, mert csak így tudunk a jelenben élni és a jövőnkön munkálkodni. Valamint nem utolsó sorban nagyon érdekesek is tudnak lenni ezek a történetek.
Képek: Kiemelt, Kép1 , Kép 2, Kép 3
