2023-ban május 28-29-ére esik a pünkösdi hétvége. Eddig volt farsang, 40 napos böjt és utána a húsvét. De mit is ünneplünk pünkösdkor, mik a hagyományok?
Pünkösd eredete
Pünkösd a húsvét utáni ötvenedik nap, a húsvéthoz hasonlóan egy mozgó ünnep. Eredetileg a zsidó nép ünnepe volt, eleinte a befejezett aratást, majd később a Sínai-hegyi törvényhozást ünnepelték a pészah szombat utáni ötvenedik napon Sabouthkor. A keresztény egyházban is megjelenik az ünnep. Krisztus mennybe menetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas szélvihar támadt, és a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.
Ez megjelenik a Bibliában is: „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk.”
Ekkor alakultak meg az első keresztény gyülekezetek, így mondhatjuk azt, hogy a Pünkösd az egyház születésnapja.
Népszokások és hagyományok
A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe és ezek megjelenítése dominál. Manapság is fontos szerepet játszanak a virágok, többek között a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.
Pünkösdi királyválasztás: a pünkösdi királyt a fiatal legények közül választják ki ügyességi versenyeken. Magyarországon a 16. századtól vannak írásos feljegyzések erről a hagyományról. A pünkösdi király megválasztása után egy évig uralkodott és parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra hivatalos volt. Magát a győztest úgy különböztették meg, hogy virágokkal és szomorú fűzfa ágakkal borították.
Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A „királynő” feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak.
Zöldág járás: Ehhez az időszakhoz tartozik a zöld ágak házba vitele. Az ősi termékenység varázslások tiszteletéhez tartozik a szokás, de egyidejűleg védelem a rontás ellen és a boszorkányok ellen is. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megvédi a vetést a jégveréstől.
Csíksomlyói búcsú: Hagyományos székely szokás. Messziről érkeznek ilyenkor zarándokok a csíksomlyói kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. 1567 óta ismerjük a szokást, amikor a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a Szentlélek eljövetelét. Manapság is több százezer hívő gyűlik össze ezen a helyen, hogy tiszteletét tegyék Máriának, a Szentléleknek.
Étkezési szokások: Fontos húsnak számított pünkösdkor a bárány hús, viszont előszeretettel fogyasztottak marhát és baromfit is. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítanak és emellett kötelező volt az édes kalács készítése is. A bodza leveléből és virágából készült szörpnek és teának gyógyító hatást tulajdonítanak, ami segít a betegségek leküzdésében.
Pünkösdi szimbólumok
Galamb, ami Isten lelkét szimbolizálja. Ezenkívül fontos szimbólum a lángnyelv, a tűz és a szélzúgás. A lángnyelveket úgy szimbolizálták, hogy szalmacsóvákat dobáltak le a templomok tetejéről. A szélzúgást pedig kürtök és harsonák megszólaltatásával imitálták. Fontos szimbólum még a piros szín, ami a Szentlélekre utal. Ilyenkor a pap piros miseruhát és stólát ölt magára a vasárnapi és hétfői mise alkalmával.
Hiedelmek
Aki pünkösd hajnalán születik az szerencsés lesz az életében. A hajnalban merített kútvizében való mosdás egész évre elűzi a betegséget. A teheneket nyírfa ágakkal veregették, hogy ne apadjon el a tejük. Kenyér héját égettek és a hamuját a termőföldekre szórták, hogy gazdag termést kapjanak.
Rengeteg magyar költő versében olvashatunk a pünkösdről, többek között József Attila, Benedek Elek, Reviczky Gyula, Balassi Bálint. Hogy méltóképpen ünnepeljük ezt az ünnepet, az egyik pünkösdhöz kapcsolódó verssel zárom a pünkösd ünnepét.
Reményik Sándor: Pünkösdi szomorúság (1934)
A Lélek ünnepén
A Lelket lesem én.
A Lelket, amely több, mint költemény.
A Lelket, amely sosem volt enyém.
A Lelket, amely sosem lesz enyém.
A Lélek ünnepén
Szomorún zendül egyetlen igém:
„Hogy születhetik újjá, aki vén?”
Források: Kep1, Kiemeltkep, kep2, 1, 2
Sziasztok! Ratkó Rita Katinka vagyok a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatója. Az irodalom mindig közel állt a szívemhez, ezáltal a vers- és szövegírás is hamar belopta magát a szívembe, így nagyon örülök, hogy a PEM szerkesztője lehetek. Nagyon fontos számomra az önfejlesztésem, a kisállataim és nagyon szeretek utazni, így ezekben a témákban gyakran olvashattok majd tőlem.