Vannak témák, amelyek nehezek, mégis beszélni kell róluk. Témák, amik túl sok embert érintenek ahhoz, hogy a szőnyeg alá söpörjük őket. Egy ilyen területet tűzött zászlójára a novemberben induló 3 lépés projekt is, amely 3 különböző aspektusból vizsgálja a bántalmazás témakörét egy kétnapos eseménysorozat keretein belül, felkarolva így a bántalmazó párkapcsolatok, catcalling, illetve a témában dúló kommentháborúk és áldozathibáztatás dimenzióit. A rendezvényről az interjú végén többet is megtudhattok!
A párkapcsolatok egészsége azonban nem csak a projekt csapatának fontos. Pilát Gábor író, előadó több színtéren is foglalkozik a témával: a Stylemagazin keretein belül a férfiszempontot testesíti meg, a Tabuk nélkül a párkapcsolatról Facebook oldalán előadásokat, videókat, szemináriumokat is tart, ahol a 150 ezres követőtáborának segít átadni a párkapcsolatok terén megszerzett tudását. Vele beszélgettünk hát, hogy jobban lássunk a kapcsolatokat érintő mechanizmusok és a bántalmazó kapcsolatok terén.
Kérlek, pár mondatban tudnál nekünk mesélni arról, hogy a Tabuk nélkül közösség milyen célkitűzésekkel indult el?
Pilát Gábor: Alapvetően értékesítési vezetői tréningeket tartottam, nagyon sokáig, húszon egy-két évig. És tényleg nagy megtiszteltetéssel több, mint 30 ezer embernek sikerült ilyen képzéseket adni, 10-20-50 fős csoportokban, és mindig láttam a párhuzamot a céges zűrzavar, az elkövetett etikátlanságok, a szabálynélküliségek, a következménynélküliségek, meg a magánélet ugyanilyen jellegű történései között, és akkor arra gondoltam, hogy megélt milliónyi tapasztalatomat és ezt összefűzöm, és a párkapcsolatokra rávetítve írok egy könyvet.
Merthogy kettőt már írtam a saját szakmámban, egyet a vezetőknek, egyet az értékesítőknek, és hát egy hét alatt befulladt a könyv.
Tehát egyszerűen nem jött a gondolat. […] úgyhogy ezt így félre is tettem, és hát nem telt el egy két hónap, amikor ez így visszajött az életembe. […] Gyakorlatilag ez 8 évvel ezelőtt volt, akkor megalkottam a Tabuk nélkül a párkapcsolatról Facebook oldalt és nem üzleti céllal, nem volt vízióm se vele, egyszerűen valamit adni akartam, amit én megtapasztaltam, megláttam és nem gondoltam arra, hogy aztán lesz 150 ezer követője az oldalnak, lesz egy tévéműsor, egy rádióműsor, 6-700 fős előadások, nyolcadik könyv megjelenik.
Tehát nem volt ez egy ilyen vízió, egyszerűen csak így jött, és én azt gondolom, hogy az egyik siker az ez volt, hogy nem egy üzleti cél volt, hanem az adás volt tulajdonképpen ennek a célja.
Egy-két témát tudnál nekünk mondani, amiről videót, előadást készítesz?
Pilát Gábor: Hogyne. Hát vannak nagyon idézőjelesen kedvenc dolgok, de ez a jéghegy csúcsa. Ugye a probléma soha nem a jelenben van. Ez nagyon érdekes tétel. Tehát az, amikor egy testi betegség esetében is itt kitüremkedik, ott fáj, ott begyullad, tehát ott manifesztálódott valami, de senki nem gondolja komolyan, hogy az ott kezdődött.
Valahonnan korábban kezdett el épülni. Tehát ott a jelenben már viszonylag, bizonyos szempontból nehezebb kezelni ezt a dolgot, de például, amikor arról beszélünk, hogy egy megcsalás. Mi annak az anatómiája, mit lehet tenni egy ilyen esetben az egyik oldalról a másik oldalra. Az egyik oldalnak, a megcsalónak, mik a lelki következményei a másik oldalnak. A megbocsátás.
Aztán a párkapcsolatok buktatói. Van egy ilyen előadás is egyébként, a párkapcsolatok végzetes buktatói címmel, hogy ott azért nagyon konkretizálható az, hogy hol csúszik el. Aztán a végén már nagyon szétbomlik és úgy tűnik, minthogyha 100 magyarázata lenne, ezek általában egy tőről fakadnak, és hogyha azt meg tudjuk fogni… Én nagyon igyekszem az előadásaimban, az írásaimban a tövét, a gyökerét megfogni ennek a dolognak.
A médiában erősen összefonódott a neved a „tabuk nélkül” címkével. Mi inspirált arra, hogy így fogd meg ezt a témát? Mi volt az, ami miatt láttad, hogy tabuk nélkül kell megközelíteni?
Pilát Gábor: Én azt gondolom, hogy két ember akkor tud találkozni, meg egy puzzle akkor tud összeilleni, amikor ugye a puzzle darabok úgy összefordulnak, de ahhoz nagyon fontos, hogy azok tényleg azok legyenek, mint amik.
Na, most ugye ez egy nagyon régi kifejezés, a maszk, azt régen a színházakban ugye leginkább akkor, amikor csak férfiak játszottak és női alakot el akartak játszani, akkor feltették. És aztán valahogy rajtunk maradt ez a maszk, és ahogy felvesszük a különböző maszkainkat emiatt nem illeszkednek a puzzle-ök, mert nem azt mutatják, mint amilyenek ők valójában. És ez a tabuk nélkül.
Én ezt azért tartom nagyon fontosnak, ezzel arra szeretnék utalni, hogy nézzük azt a puzzle-t a maga módjában. Minden manír és hazugság nélkül, mert ugye a párkapcsolatok azért nagyon nagy része a saját magunk visszatükröződése a másikban, na most az, hogyha én nem tudok őszinte lenni a kár csak magammal, akkor nem leszek őszinte a másikkal. Nyilván a tükör nem azt fogja mutatni. A másik oldalról is ez történik és akkor egy torz tükröt nézünk mindannyian, magunkat is abban látjuk nagyon sokszor és innentől kezdve a másikat is abban fogjuk látni és a visszatükröződés is torz lesz. Tehát ezzel inkább erre a részére igyekszem utalni, hogy azt minden sallang nélkül, mert rákerültek a tabuk.
Hogyha egy rossz, toxikus párkapcsolatban vagyunk benne, vagy esetleg egy bántalmazó kapcsolatban, akkor a megfelelő kommunikációval úgy gondolod, hogy megoldhatóak a problémák?
Pilát Gábor: Nem feltétlenül. Nem feltétlenül, ugye hát azért már régen az Írásban is olvastuk, hogy saját hazájában nehezen tud próféta lenni az ember, ugye, mondja Jézus. És ez valójában így van. Tehát tényleg, mondjuk a kapcsolaton belül sokkal nehezebb átadni a dolgokat.
Mindazontúl, hogy azt gondolom, hogy ennek a gyökere az az, hogy minden egyes problémának van két megoldási lehetősége. Ez nagyon autokratikusnak tűnik ez a megközelítés, de nincs más, ami jó lenne. Ez a kezeled vagy szakítsd meg. Ugye én ezt úgy tudom elképzelni, hogy mondjuk egy kör közepére képzeli magát az ember, kinéz a körön kívüli megoldandó feladatra, tehát kinézünk a problémára és akkor a periférikus látásunk kiszakít egy körcikket, ugye mert nincs olyan szemünk, mint a légynek, így nem látjuk 360 fokban a teret.
Ennek a körcikkelynek a két szárára ráírhatnánk az egyikre azt, hogy kezelés, és az nagyon jó, mert kezelt állapothoz vezet, a másikra ráírhatnánk azt, hogy lezárás, vagy megszakítás, az meg előbb utóbb elengedett állapothoz vezet, tehát a maga nemében az is egy megoldáshoz vezet.
De mi nagyon sokszor nem ezt választjuk, és nem ezt, mert ez nagyon sokszor két vékony kis vonal, hanem közte, aközül a nagyon sok lehetőség közül választunk valamit, amiknek a tulajdonsága azt, hogy azok szinte biztos, hogy a szakadékba vezető úton egy kisebb nagyobb lépést jelentenek.
Tehát én nem azt mondom, hogy első körben nem kell megpróbálni egy ilyet, egy tisztánlátást adni, mintát adni, de nem biztos, hogy az át fog menni. Kell legyen egy olyan pont, amikor azt tudja mondani az ember, hogy nem tud többet beletenni, mert az csak a saját önpusztítása árán létezik. Tehát azt a pontot, azt meg kell fogni, mert onnantól kezdve csak bajba kerül az ember, ugyanis sokszor azt halljuk, hogy a jó kapcsolatokban kialakulnak a kötődések, ami egy oltári nagy hülyeség, merthogy minden kapcsolatban kialakulnak a kötődések.
Tehát ez nagyon érdekes módon így működik és amire utaltál, ez a bántalmazó vagy toxikus vagy elnyomó kapcsolat, mindegy hogy hívjuk, ott is kialakulnak ezek a kötődések és amikor mondjuk egy ilyen kapcsolatnak kedden vége, akkor szerdán hiányozni fog. Nem ésszerű, nem életszerű, de hiányozni fog.
Nyilván nem a bántalmazás hiányzik, hanem a megszokás, ami tegnap volt, az ma nincs, ez egy hiányérzetet okoz. Na ilyenkor szokták nagyon félrenézni az emberek, hogy ezt a hiányt azonosítják azzal, hogy ha hiányzik, akkor szeretem, hogyha szeretem, akkor visszamegyek hozzá. És nem erről szól a dolog, hanem ez egy teljesen természetes folyamat, hogy amikor valami megszűnik, még akkor is, amikor az nem volt jó vagy nagyon rossz volt, az okozhat egy vákuumot és az gerjeszthet egy hiányérzetet.
Szóval itt igazából beszélhetünk arról, hogy az érzelmek mindenképp kialakulnak a másik fél iránt, ezért nehéz észrevenni az elnyomást és bántalmazást?
Pilát Gábor: A legnehezebb észrevenni egyébként az elnyomást, merthogy arra nem számít az ember, de mondok erre még egy példát, amit nehéz észrevenni: az az… anyós effektusnak is szokták hívni egyébként nagyon csúnyán. Az, amikor két embernek elhúzódó problémája van és nekik igazából nincs is bajuk, akkor szinte biztos, hogy van valaki a háttérben, aki szítja ezt a tüzet itt, meg szítja azt a tüzet ott, és ezt azért nehéz észrevenni, merthogy nagyon sokszor ez egy közel álló barát, rokon, szülő, akiről az ember nem is gondolná és nem kerül be. Nem kerül be a találati listába. Pedig sokszor pont ott van.
Beszélhetünk arról is, hogy a megszokás miatt az emberek biztos pontként tekintenek a kapcsolatukra. Lehet, hogy valaki emiatt a biztos pont miatt, a megőrzése miatt marad benne egy ilyen kapcsolatban?
Pilát Gábor: Egész biztos. Egész biztosan, mert biztos pontra szükségünk van. Pont. Tehát a halála előtt egy embertől bármilyét elveheted. Kocsit, házát, pénzét, mindenét elveheted, de hogyha a legfontosabb igazságait, azaz a legfontosabb biztos pontjait elveszed, akkor eldobja magától az életet. Akármi, hol van fent, hol van lent, ki a barát, ki az ellenség, tehát ami 100%-ban leszögezhető az az, hogy az embert a legjobban kicsináló dolog az a bizonytalanság. Az a bizonytalanság. Ebből fakad minden.
Tehát keressük a biztos pontokat, csak akkor itt jön a következő lehetséges probléma, hogy a rossz lehetséges biztos pontot találjuk meg. Az is biztos pont, mert valamennyire igazodás, de nem jó biztos pont. Tehát ugye a biztos ponton azt értem, amikor mondjuk eltévedsz egy több szintes reptéren és találsz egy nagy eligazodó táblát. Egész biztos egy pont fel van tüntetve: ön itt áll. Az a biztos pont, ahonnan tényleg el lehet indulni. Mert nyilvánvalóan ő ezt a bántalmazó kapcsolatot is biztos pontnak találja, mert ez van itt most és ezzel foglalkozunk, csak amögé nem néz, hogy ez egy valós biztos pont vagy egy hamis biztos pont.
Beszéljünk arról is, hogy kilepünk egy ilyen kapcsolatból. Lehetséges utána úgy élni, mintha nem is lettünk volna egy ilyen kapcsolatban, tehát meggyógyíthatók azok a sebek, amiket egy ilyen bántalmazó kapcsolatban szerzünk?
Pilát Gábor: Abszolút meggyógyítható, sőt én azt gondolom, hogy ott már a tapasztalati élménytől fogva több is lesz az ember, mert talán jobban látja azt, hogy mibe megy bele és mibe nem. Például mondjuk rájön arra, hogy van egy 4-5 olyan fontos dolog az életében, ami a legfontosabb. A hittel, a spiritualitással, a materializmussal, a szexualitással… Van egy-két olyan fontos dolog, amiben azt mondja, hogy, és jól gondolja, hogy zéró toleranciát szabad tartani.
Zárásképp még annyit kérdeznék, hogy ugye beszéltünk az elnyomó párkapcsolatokról, tudnál mondani néhány támpontot, hogyan ismerhetjük fel az elnyomó személyt?
Pilát Gábor: Igen, igen. Van ennek azért egy jópár összetevője és azt azért szeretném előre bocsátani, hogy mindenkiben megvan minden. A pszichopátiát szokták 13 fő jellemzővel illetni, […] ebből ma már igazából hármat ismer a köznép, ugye a nem szeret, nem tanul, nem szorong, de hát ennél sokkal több van. Na, most amikor az ember ezt végig olvassa, akkor én azt gondolom, hogy épeszű ember azt fogja magának mondani, hogy hát én ez vagyok. Tehát benne van mindenkiben minden, viszont aki életében egyszer azt megfogalmazza, hogy ez biztos én vagyok, ez rám illik, az nem pszichopata. Erről ismerszik meg a legjobban, ugyanis fordítva egy pszichopatának soha nem fordul meg a fejében, hogy ő az. Tehát ez egy nagyon érdekes dolog.
Én összeszedtem egy pár olyan pontot, hogy ne maradjon ki ebből semmi:
- Érzelmi hullámvasúttá vált az életed, ami nem csoda, mert az elnyomó személy minden alkalmat megragad, hogy az érzelmeidre hasson, és soha ne a racionális gondolkozásodra. Így szoktat hozzá az érzelmi függőséghez, és szoktat le a gondolkodásról.
- A rossz híreket azonnal és változtatás nélkül, a jó híreket időnként és torzított formában kommunikálja.
- Általában rossz célpontot választ. Ha rosszul sikerült a napja, a kutyába rúg, vagy beléd.
- Általánosít. Gyakran fogod hallani tőle a “mindig” és a “soha” határozószavakat. Pl.: “Én mindig figyelek rád, de te soha nem kedveskedsz nekem.”
- Olyanért is szégyenérzeted van, amiért egyáltalán nem kéne, hogy legyen, és amiért normál körülmények között nem is lenne.
- Rövid távon igen, de közép és hosszú távon nem tudsz megfelelni az elvárásainak.
- Leértékelő a környezetével, de legfőképpen leértékelő a személyeddel kapcsolatban. Ritkán és kizárólag mézesmadzag effektusként dicsér, gyakrabban minősítő és lekicsinylő az elért eredményeiddel, érzéseiddel, céljaiddal kapcsolatban.
És ha ezek mindegyike fennáll, akkor azért érdemes elgondolkodni, hogy jó hajón vagyok-e.
Most, hogy eldobtuk a bennünk rejlő gátakat a téma iránt, csak bátorítani tudunk titeket, hogy csatlakozzatok a 3 lépés projekt által kitűzött cél eléréséért vívott küzdelemhez. Ne féljetek kiengedni a hangotokat, nyújtsatok segítséget azoknak, akik bántalmazás áldozataivá váltak és ami még fontosabb: ha titeket is ér, Lépjetek!
Lépjetek velünk és csatlakozzatok november 8-án és 11-én a 3 lépés projekt rendezvényéhez az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban. Az eseményen kerekasztalbeszélgetések során bonthatjuk ki közösen a 3 különböző témát kiemelkedő szakértők és megszólalók segítségével. Látogassatok el Facebook és Instagram oldalukra, hogy további érdekes és fontos információval gazdagodjatok.
PEM