Bizonyára mindenki látott már külföldi diákokat az egyetemen. Ilyenkor olyan kérdések fogalmazódhatnak meg bennünk, mint vajon hogy kerültek ide és miért Magyarországot választották. Vajon itt terveznek maradni, vagy csak kinéztek egy olcsó országot Európában, hogy bővítsék a tudásukat 1-2 szemeszter erejéig?
Külföldi diákok különböző ösztöndíjakon és programokon keresztül kerülnek más országokba, amelyek egyébként a PTE hallgatói számára is nyitottak. Ebben a cikkben be szeretnék mutatni pár programot, amelyekről talán nem is tud a többség, és amelyek keretein belül külföldi hallgatók tanulhatnak a Pécsi Tudományegyetemen, illetve megkérdezek kettő diákot, akik ilyen programok keretein belül tanulnak itt.
Stipendium Hungaricum
A Stipendium Hungaricum programot a magyar állam indította 2013-ban a déli- és keleti nyitás keretein belül. A program célja, hogy a külföldi diákok létszámát növelje, illetve az országot vonzóbbá tegye számukra. Évente több száz diák nyer így felvételt a PTE-re.
A következő előnyöket nyújtja a program:
-Ingyenes oktatás
-Havi 43.700 forint hozzájárulás a költségekhez
-Ingyenes kollégiumi elhelyezés vagy havi 40.000 forint hozzájárulás az albérlethez
-Ingyenes betegbiztosítás a törvények szerint, illetve kiegészítő betegbiztosítás 100.000 forintig évente
Erasmus+
Talán a leghíresebb ösztöndíjprogram az Erasmus+, amely az Európai Unió kezdeményezésére valósult meg. A PTE-n a társegyetemekkel való együttműködés keretein belül lehetséges részt venni benne, azonban ez nemcsak diákoknak, hanem önkénteseknek, pedagógusoknak és szervezeteknek is lehetőséget nyújt a továbbképzésre.
Az ösztöndíj, ami a költségeket fedezésére jár, régiónként van számolva. Magyarország az alacsonyabb megélhetésű országok közé tartozik, tehát 2020-ban 470 euró járt.
CEEPUS
A CEEPUS a ”Central European Exchange Program for University Studies” rövidítése. Ez lényegében egy közép-európai összefogás, ami azért jött létre, hogy erősítse a térség stratégiai jelenlétét, illetve célja a partnerintézmények között a diákok cseréjének és fogadásának megkönnyítése.
Az igénylést az otthoni egyetemen kell kitölteni, és a program 118.000 forint ösztöndíjat biztosít az ide érkező diáknak, ami a felmerülő költségeket hivatott fedezni.
A cikk további részeként, tehát az alábbiakban az Oroszországból érkező Nadezhda-t és az ukrajnai Anastasiia-t kérdezem (az interjú angolul zajlott):
Mindig akartatok külföldön tanulni?
Anastasiia:Igen, mert úgy gondolom, ez egy jó lehetőség, hogy fejlesszük a tudásunkat és magunkat, hogy más rálátásunk is legyen dolgokra.
Nadezhda:Én mindig is külföldön akartam folytatni a tanulmányaim, mert 10 évesen kezdtem angolul tanulni, a tanárom pedig Kanadában tanult, aki nagyon sokat mesélt erről, inspiráló volt. Végül Mexikóba terveztem menni, de Magyarországon kötöttem ki.
Máshova is pályáztatok? Volt tervben több ország is?
Anastasiia:Két országhoz adtam be a papírjaimat. Egyik Kína, másik Magyarország. Mindkettőbe felvételt nyertem, de végül Magyarországot választottam.
Nadezhda:Mint említettem, Mexikóban akartam tanulni, mert az otthoni egyetemen spanyolt tanultam, eredetileg cserediák akartam lenni, aztán édesanyám hatására megpróbáltam ezt. Végül is mindig vonzott a különböző nyelvek irodalma és kultúrája, így lemondtam a cserediák létről.
Mióta vagytok itt, és mit tanultok?
Nadezhda:Én egy éve és három hónapja vagyok itt, anglisztikát tanulok.
Anastasiia:Először 2017-ben tanultam itt egy évig, aztán volt egy éves szünetem, ez pedig a harmadik évem, én is anglisztikát tanulok.
Melyik ösztöndíjprogrammal vagytok itt?
Anastasiia:Szerintem beszélhetek mindkettőnk nevében, mert ugyanazt nyertük el, a Stipendium Hungaricum-ot.
Hol és hogyan értesültetek erről az ösztöndíjprogram lehetőségéről?
Anastasiia:Az otthoni egyetemen, mert kapcsolatban van mind az európai, mind az Európán kívüli intézményekkel, ezért rengeteg konferencia volt mobilitás programokról, így mindig naprakész voltam a lehetőségekkel. Aztán hallottam erről a magyarországi programról, és először csak egy évre jöttem volna ide, de megtudtam, hogy az ösztöndíj a tanulmányok egész időszakára vonatkozik.
Nadezhda:Én is az egyetemen értesültem róla. Az otthoni intézmény és a magyar kormány épp partnerekké váltak, anyukám pedig megtudta, és azt mondta, hogy szerinte jó ötlet lenne, megpróbálhatnám. Jelentkeztem, és ide kerültem.
Hogy ment a felvételi eljárás? Volt valamilyen teszt, hogy eldöntsék, ki mehet, vagy csak be kellett adni a papírokat, és ennyi?
Nadezhda:Oroszország esetén betöltendő helyekről beszélhetünk. Az én intézményem öt helyet kapott, viszont csak én jelentkeztem, tehát egész egyszerű volt a dolog.
Anastasiia:Ukrajna esetében egy B2 szintű IELTS nyelvvizsga megléte szükséges, a dokumentumokat be kell nyújtani, aztán van egy 40 perces, személyes elbeszélgetés, 2 feladatot meg kellett oldanom utána, végül pedig csak a válaszra kell várni.
Hogy tetszik az ország? Vannak kifejezetten hasonlóságok az otthonotokkal?
Nadezhda:Nagyon szeretem, imádnivaló ország, tetszik Budapest és a Balaton, szeretek itt lenni. Azt nem mondanám, hogy nagyon sok a hasonlóság, viszont gyakran látom ezeket a szovjet időkből megmaradt épületeket. Az emberek is hasonlóak, de ez csak azért lehet, mert európaiak vagyunk. Alapvetően két teljesen különböző országról beszélünk.
Anastasiia:Én egyből beleszerettem az országba, bár az első év nagyon nehéz volt. Aztán utazgattam közben másfelé, és rájöttem, hogy hiányzik a magyar nyelv akkor is, ha nem beszélem nagyon. Szerintem remek ország, és sok közös van benne Ukrajnával, mint például az ünnepek vagy az ünnepi hagyományok.
Követitek a híreket néha, hogy mi történik itt?
Anastasiia:Természetesen.
Nadezhda:Én mindig olvasok híreket. Szeretem tudni, mi történik körülöttem.
Ismertek itt más orosz vagy ukrán diákokat, akikkel beszéltek, vagy csak egymással?
Anastasiia:Van kettő ismerősöm itt Ukrajnából. Egyikük dietetikát tanul, a másik pedig mérnök lesz. A legtöbb barátom külföldi. Jó dolog az országunkból jövő emberekkel találkozni, de attól nem fejlődik az angoltudásunk, ezért szükséges nemzetközi környezetből érkező diákokkal is beszélni. Nadezhda-val például oroszul beszélünk, de az még mindig nem angol.
Nadezhda:Csak ugyanezt tudom elmondani. Mi együtt is tanulunk, ezért vagyunk barátnők. Természetesen vannak barátaim itt, de a legtöbbük csak oroszul beszél, tehát nem oroszok, mert belőlük nincs sok.
Vannak magyar barátaitok?
Anastasiia:Igen, négy. Ebből kettő inkább közeli.
Nadezhda:Nekem is vannak, de nem erről az egyetemről. Nem tudom, hogy történt, csak úgy találkoztunk.
Próbáltátok megtanulni a magyar nyelvet? Vagy jelenleg is vannak nyelvóráitok?
Anastasiia:Nekem voltak, még az A1-es szintű nyelvvizsgát is letettem belőle. Illetve bent van az ösztöndíjprogram kritériumai között, hogy kötelező nyelvórákra járni. Ez nem régóta van, amikor én jelentkeztem, ilyen még nem volt, csak érdekelt a befogadó ország nyelve, így magamtól tanultam. Nagyon nehéz volt, de megcsináltam.
Nadezhda:Én még Oroszországban tanultam magyarul, mielőtt idejöttem. Voltak nyelvórák egy anyanyelvi tanárral, nagyon aranyos volt. Nekem is megvan az A1-es szintű nyelvvizsga. Szerintem is nehéz, de jövő évben én is nekiesek itt újból, mert szeretem, de nem tudom, miért. Meg itt is élek, és azért jó lenne ismerni az ország nyelvét.
Elégedettek vagytok a PTE-vel? Biztosít számotokra olyan minőségű oktatást, amilyet elvártatok?
Nadezhda:Elégedett vagyok, de néha úgy érzem, hogy a PTE próbál annyi külföldi diákot toborozni, amennyit lehetséges, de ugyanakkor nagyon nehéz itt eligazodni, mert minden magyarul van. De az oktatás minősége megfelelő, az oktatókat is kedvelem.
Anastasiia:Mind az egyetem, mind az oktatás remek, tetszenek. Az elején volt csak nehéz, hogy nem volt senki, akitől kérdezhettünk volna. De amint hozzászoktam, minden gördülékennyé vált.
Hogy igazodtok el egy olyan országban, ami nem arról híres, hogy sokan beszélnek angolul, mint Hollandia vagy Svédország? Tudtok említeni példát arra, amikor valaki nem értett meg titeket, és végül nem, vagy csak nehezen sikerült elintézni azt, amit akartatok?
Anastasiia:Inkább az elején voltak nehézségek, de mindig nálam volt a telefonom, és lefordítottam, amit kellett. De akár meg is lehet mutatni, amit akarunk, szóval ez nem volt probléma.
Nadezhda:Nálam is ez a helyzet, mindig itt a telefonom, azzal pedig megoldok mindent. Egyszer volt olyan is, hogy próbáltam a bankautomatából felvenni pénzt, de minden magyarul volt rajt, megkértem egy nőt, hogy segítsen, de ő is csak magyarul beszélt. Öt perc múlva körülbelül húsz ember állt körbe, mindenki segíteni próbált, de senki sem beszélt angolul, viszont végül sikerült angol nélkül is.
Mit terveztek diploma után? Tetszik az ország annyira, hogy maradjatok?
Nadezhda:Én még nem tudom, mit szeretnék csinálni diploma után, szóval nem tudok válaszolni.
Anastasiia:Ezt én sem tudom még.
Köszönöm szépen az interjút!
Sziasztok! Vörös Kornél vagyok, a PTE BTK anglisztika szakos hallgatója. Picit megkésve csatlakoztam a Pécsi Egyetemisták Magazinjához, de igyekszem oszlopos tagja lenni az írásaimmal. Törekszem arra, hogy érdekes témákról írjak nektek minden héten, ezeket főként a saját érdeklődési körömből választom. Remélem, cikkeimet nagy szeretettel és várakozással fogadjátok.