vakcina_pecsi_egyetemistak_magazinja

Néhány szó a három legesélyesebb koronavírus elleni vakcináról

+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Mi is az a vakcina, és miért jó nekünk? A vakcina, más néven a védőoltás elölt vagy legyengített kórokozókat, azoknak bizonyos részeit, vagy a kész ellenanyagot tartalmazó oldat. Azért hasznos, mert így a test védekező rendszere, az immunrendszer, biztonságosan tudja megismerni a káros mikróbákat, vagy vírusokat és gyárthat ellene antitesteket. Ezek az antitestek egy későbbi megbetegedéskor automatikusan megjelölik a kórokozót, így az immunsejtek sokkal könnyebben védekeznek ellene.

A jelenlegi világjárványt okozó vírus ellen is gőzerővel folyik a megfelelő oltóanyag kifejlesztése és legyártása. Említésre méltó, hogy ugyan csak egy éve folynak ezek a kutatások, már most nagyszerű eredményeket értek el a szakemberek. Egy ismeretlen, de kevésbé fertőző betegség elleni védőoltás kifejlesztése nem ritkán akár 10 évbe is telhet, ám ilyen vírussal nagyon rég nem találkozott az emberiség. A vakcina kifejlesztésén számos gyógyszercég dolgozik szerte a világon, és szerencsére már néhányan meglehetősen kecsegtető eredményeket értek el, melyek közül a három legeredményesebbet mutatnám be.


A nyár folyamán a legesélyesebbnek az AstraZeneca nevű gyógyszergyártó cég tűnt, akik az Oxfordi Egyetemmel együtt fejlesztették az oltást. Már a harmadik fázisban jártak a teszteléssel, ami azt jelenti, hogy nagy példányszámú tömegen tesztelték az oltóanyagot, mikor az egyik alany súlyos tüneteket produkált. Annak érdekében, hogy a bizalmat megőrizzék a teljes kutatást leállították és visszaléptek néhány lépcsőfokot. Egy hónappal később újra elindították a tesztelést, és most várnak a hatásosság kiértékelésére.


November 9-én egy újabb oltóanyagot jelentett be a Pfizer nevű amerikai vállalat, akik a német BioNTech együttműködésével tesztelnek. Az ő vakcinájuk egy RNS (vírus örökítőanyaga) alapú oldat, amit két adagban kell a szervezetbe juttatni 21 nap különbséggel. A tesztelés harmadik szakaszában járnak már ők is, és a hivatalos adatok szerint 90 százalékos az effetivitása, ami kifejezetten jónak mondható.


A harmadik ígéretes oltóanyagról egy héttel később, november 16-án érkeztek hírek, amik még hatékonyabbnak bizonyulnak. Ezt a fejlesztést az amerikai Moderna gyógyszergyártó cég vezeti. Az ellenszer eredményessége 94,5 százalékos, és emellé a kiadott cikk azt is közölte, hogy azok a személyek, akik elkapták a koronavírust, sokkal enyhébb tünetekkel átvészelték a megbetegedést. A Moderna védőoltása is kétadagos oltás. A részvevők szerint enyhe mellékhatások léptek csak fel, amik leginkább egy durvább másnapossághoz voltak hasonlíthatók. A nemrégiben bemutatott két oltóanyag sokban hasonlít egymásra.


Egy védőoltás lehet működőképes, ám hatását könnyen elveszítheti, ha nem lehet biztonságosan szállítani és raktározni. A Pfizer és a Moderna RNS alapú anyaga csak -70 fokon marad felhasználható. Az amerikai gyógyszerfelügyeleti hivatal (FDA) azonban azt nyilatkozta, hogy ha bármelyik oltás túljut a harmadik fázison 50 százaléknál nagyobb hatékonysággal is megkaphatja a tömeggyártáshoz szükséges engedélyeket.
Természetesen nem csak az USA, Nagy-Britannia és Németország dolgozik az oltóanyag fejlesztésén, hanem szállingóznak hírek Oroszországból, Kínából, Iránból is. Kínából a napokban jelentettek be három olyan oltóanyagot is, melyek több mint 95 százalékban effektívek és a tömeggyártásuk is sokkal hamarabb elkezdődhet. Azonban ezekkel az oltásokkal az a probléma, hogy kutatói és tudományos szempontból az előbb említett országok nem adnak kellő tájékoztatást, és nem tudják objektíven bizonyítani termékeik hatásosságát. Mind
a Pfizer, mind a Moderna jelentése előzetes eredményen alapult. Ezek lényegében olyan eredmények, amelyeket a klinikai tesztek harmadik fázisából hoztak nyilvánosságra, tehát nem azonosak a végeredménnyel. Az eredményességi százalékok ezekben az esetekben annyit jelentenek, hogy az oltás sikeresen átment a tesztek utolsó fázisán is. Mivel nagyon sok vakcinát fejlesztenek és tesztelnek egy időben, a közeljövőben nagyon sok győzelmi jelentésre számíthatunk.
Ahogy említettem, a harmadik fázis klinikaikészítményeit nagy tömegen tesztelik. A tesztelőket rendszerint két csoportra osztják: az egyik placebót kap, a másik a tényleges hatóanyagot. Az első fázisban fiatal és egészséges alanyokon próbálják ki az oltóanyagot. Ez még nem tükrözi a lakosság valódi összetételét, a későbbiekben azonban a több tízezer fős tesztek már közelítenek a valós mintához. A teszt során külön mérik az eredményeket például nemre és életkorra – a 95 százalékos eredményesség például nem minden ilyen alcsoportnál mutatható ki, sokkal inkább a legjobb kiragadott eredményre.

Összegzésképpen tehát, fontos, hogy figyelemmel kísérjük az oltóanyagok különböző készítési folyamatait, hogy biztonságosan és tájékozottan válasszunk, ha felhasználásra kerül sor.

Belső kép: Artem Podrez fotója a Pexels oldaláról