Napjainkra az Aloe vera az egyik legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé került. Nem csupán a belőle készített krémeket, géleket, különböző kozmetikai termékeket, de magát a növényt is rengetegen tartják otthon – ki dísznövényként, míg mások gyógynövényként is alkalmazzák.
A növény hazai alkalmazásának története egészen az 1990-es évekig, az úgynevezett „zöld hullámig” nyúlik vissza, amikor is megugrott a kereslet a természetes eredetű készítmények iránt. Ennek köszönhetően került a magyar piacra az Aloe barbadensis, vagy közismertebb nevén Aloe vera, melyet egyre szélesebb körben kezdtek alkalmazni, mára pedig büszkén viseli a ráaggatott „mindenre jó” jelzőt, ezzel pedig egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megvalósuljon a középkori alkimisták álma: a panacea, vagyis a mindent gyógyító szer.
De vajon tényleg mindenre jó az Aloe vera? Mit mond a tudomány?
Ezekre a kérdésekre igyekszem ebben a cikkben választ adni.
Az intenzív reklámkampánynak köszönhetően a rendszerváltás után özönleni kezdtek az Aloe vera gélek a magyar fogyasztók háztartásába is. Sajnos azonban ezekről a kereskedőkről már számos esetben kiderült, hogy valótlant állítanak, ezáltal pedig megtévesztik a jóhiszemű fogyasztókat. Ez pedig – talán mondanom sem kell – de bűncselekménynek számít.
Gyakori eszközük, hogy nem a termék, hanem a növény gyógyhatásaival cserkészik be a vásárlóikat, azt gondolom azonban, könnyű belátni, hogy a kettő közel sem ugyanazt jelenti. Nem tesznek olyan állítást – sőt, a mai szabályok értelmében nem is tehetnek – hogy a termék milyen jótékony hatásokkal bír, azonban megemlítik azt, hogy az emberek milyen panaszokra használják azt. Nem ritka az sem, hogy csodás betegtapasztalatokról, véleményekről számolnak be termékeik reklámjában, a címkéken.
Az igazság ezzel szemben viszont az, hogy ma egyetlen olyan terméket sem engedélyeztek hivatalos gyógyszerként, melyek Aloe vera gélt tartalmaznak – hazánkban, de Európa más országaiban sem. Magyarországon az engedélyező hatóság szerepét az OGYÉI, vagyis az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet látja el. Ők csupán két esetben engedélyeztek Aloe gélt tartalmazó termékeket a gyógyhatású készítmény kategóriában, azonban ezek hatása elsősorban nem ennek a növénynek köszönhető, s talán azt már mondanom sem kell, hogy azok javallatai között nem szerepelnek a máshol sokszor hangoztatott csodás hatások.
Jó, rendben, nem engedélyezték gyógyszerként, de miért problémásak ezen túlmenően ezek a készítmények?
Sajnos több korábban forgalomban levő termékről kiderült már az, hogy illegálisan voltak a piacon, ezért szoros határidőn belül be is tiltották őket, azonban az illegális gyógyszerforgalmazás problémája egy nagyon jelentős, viszont nehezen visszaszorítható probléma, mely súlyos, mielőbb megoldandó helyzetet teremt a szakemberek számára.
Hiszen napjainkban, amíg a hatóanyagoknak a valódi gyógyszerré válásig számos vizsgálaton kell keresztülmenniük, s rengeteg követelménynek meg kell felelniük ahhoz, hogy megkapják hivatalos engedélyüket a piacra – azaz a törzskönyvüket – addig az étrendkiegészítőkre ilyen szabályok nem vonatkoznak. Csupán egy bejelentési kötelezettsége van a forgalmazónak ezeket illetően.
Pedig nem veszélytelenek ezek sem!
Illegális Aloe vera tartalmú készítmény-forgalmazás? Ugyan ki gondolta volna, hiszen csak egy „ártalmatlan” gyógynövényről van szó…
Persze ez a kijelentés ilyen formában azért nem teljesen helytálló. Hiszen minden, aminek hatása van, mellékhatása is lesz. Ez a kettő szorosan, kéz a kézben együtt jár.
Ahogy Paracelsus, svájci orvos, alkimista fogalmaz:
„Minden vegyület méreg, nincs olyan, ami nem
méreg. Csak a dózis az, ami nem teszi mérgezővé.”
Na, de mit is mondanak a kutatók?
Nem meglepő módon az Aloe vera, valamint a rokon fajainak kutatása hamar a figyelem középpontjába került.
Az Aloe ferox sárgás tejnedve például hidroxiantracén származékainak köszönhetően biztató eredményekkel szolgált, hiszen az évszázadok óta kihasznált hashajtó hatását kutatásokkal is sikerült alátámasztani. Ugyanakkor az Aloe vera átlátszó géljének – annak ellenére, hogy a tejnedvhez hasonlóan ezt is a növény pozsgás leveléből nyerik – nincs ilyen hatása.
Ez annak köszönhető, hogy a tejnedvet a levél széléről, az úgynevezett szállítónyalábok termékeként nyerik úgy, hogy keresztirányban metszik a levelet, ezután pedig a nedv magától kifolyik belőle. Ezzel szemben gél a levél közepén, az úgynevezett nyálkatartalmú sejtekben található, filézéssel nyerik, tehát egész egyszerűen kimetszik az adott részt. A pontos és óvatos előállítási folyamatok során a két levélrész nem szennyeződik egymással.
Ugyanakkor ezen negatív eredmények hatására sem adták fel a kutatók, s évtizedek óta próbálkoznak bizonyítani a gél jótékony hatásait. A külsőleg végzett vizsgálatok legtöbbje alátámasztotta azt a tényt, hogy gyulladáscsökkentő, immunrendszerre gyakorolt hatása van, s gyorsította a sebek, az égések, fagyások gyógyulását. Egyes kutatások kedvezőnek találták felfekvéses sebek és pikkelysömör tüneteinek enyhítésére is.
Emiatt napjainkban számos népszerű kozmetikum összetevői között szerepel.
Ugyanakkor a csodás ígéretek zöme belsőleges használatra vonatkozik, ezért megkezdődtek az ilyen jellegű vizsgálatok is. Gyomorfekély esetén a legtöbb tanulmány szerint kedvezőnek bizonyult a gél, mely valószínűsíthetően a gyulladáscsökkentő hatásnak köszönhető. A vércukorszint-csökkentő hatását egyelőre csak állatkísérletekben sikerült alátámasztani, embereken végzett kutatásokból nem áll rendelkezésre elég bizonyíték ahhoz, hogy hivatalosan is a készítmény indikációi között szerepeljen ez a hatás.
Természetesen napjaink egyik legjobban kutatott területéről, a rákkutatásból sem maradhatott ki az Aloe vera gél. Általában pozitív eredmények születtek, azonban ezidáig csak lombikban, azaz sejttenyészeteken vizsgálták, mely sajnos nagyon kevés ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni. Hasonló a helyzet a baktériumokra, valamint vírusokra kifejtett hatásait illetően is.
A WHO néhány évvel ezelőtt kiadott egy közleményt, mely szerint nem tartják teljesen megalapozottnak a gél használatát. Különösen azért sem, mert ezen ígéretek zöme a belsőleges hatásaira utalnak, s a fent említettek alapján mai tudásunk szerint nem lehet felelősségteljesen ilyen hatásokat tulajdonítani a növénynek, s magának a gélnek sem.
Mit is jelent most mindez?
A cikk célja csupán annyi, hogy felhívja a figyelmet napjaink egyik súlyos problémájára, az illegális gyógyszerforgalmazásra, valamint óva intsen mindenkit arra, hogy a ránk zúduló információáradatot jóhiszeműen, minden körültekintés és utánajárás nélkül kezeljük. Még a szakemberek számára sem könnyű feladat az információk szűrése, de a saját és a társadalom jóléte, egészsége érdekében muszáj mindent megtennünk azért, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a hamis információk terjedésének esélyét.
Akkor most veszélyes az Aloe vera gél?
Nem, ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az Aloe vera gél veszélyes lenne. Egész egyszerűen csak jelenleg nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy a fent említett indikációkban hatásosságot tulajdonítsunk neki. Ugyanakkor úgy, ahogy hatását, veszélyeit sem bizonyították. A gyógyszerré váláshoz a minőség mellett a hatásosság és a biztonságosság elengedhetetlen követelmény.
Te használsz valamilyen Aloe vera gélt tartalmazó készítményt?
Ha szívesen olvasnál még más gyógynövényekről is, ide kattintva megtalálhatod a „Gyógynövény kisokos” korábbi részeit is.
Forrás: Száz kémiai mítosz c. könyv
Képek forrása: pexels.com, 1
Sziasztok!
Kacz Nelli vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi karának hallgatója. Már általános iskolás korom óta érdekelnek a természettudományok, szabadidőmben szívesen kirándulok, olvasok, festek, sportolok. Érdekel a fotózás, kiskorom óta lovagolok.