Manapság fénykorukat élik az álhírek, az áltudományok és az összeesküvés-elméletek, amelyek minden eddiginél gyorsabban és szélesebb körben terjednek az interneten és a közösségi médiában. A koronavírus-járvány idején láthattuk, hogy egyre több ember megkérdőjelezi még a legegyértelműbb tudományos tényeket is. Vajon miért dőlünk be olyan könnyen a hamis szakértők hazugságainak? Hogyan léphetnek fel az áltudományokkal szemben a kutatók, a kommunikációs szakemberek vagy éppen a laikusok? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Sarlatánok kora című ismeretterjesztő tanulmánykötet, amely 2022 tavaszán jelent meg az Athenaeum Kiadó gondozásában.
Elismert szakemberek vezetésével zuhanunk az áltudományok nyúlüregébe.
A Sarlatánok kora tizenkilenc tanulmányon keresztül mutatja be nekünk a Magyarországon is virágzó áltudományok világát. Minden fejezetben hazai szaktekintélyektől olvashatunk különféle áltudományos témákról, megtörtént esetekről és persze a lehetséges megoldásokról is. A tanulmánykötet szerkesztői Falyuna Nóra nyelvész, tudománykommunikációs szakértő és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, valamint Krekó Péter politikai pszichológus, politológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense és a Political Capital Institute Igazgatója.
A Sarlatánok kora első nagyobb egységében bezuhanunk a nyúlüregbe, hogy a szerkesztők hasonlatával éljek, akik az Alice Csodaországban című mesével állítják párhuzamba az áltudományok világát. E megközelítés szerint a különféle összeesküvés-elméletek rendszere egy jól átjárható nyúlüreg, hiszen az oltásellenességtől könnyen eljuthatunk a laposföld-hívőkig. Ezekben a fejezetekben megismerkedünk például az áltudományok fogalmával, a tudománytagadás lehetséges motivációival, a placebohatás működésével, illetve az információmanipuláció egyik audiovizuális eszközével, a deepfake-kel.
Sarlatánok korában élünk, de mit is jelent ez pontosan?
A Sarlatánok kora második egységében pedig sokszínű esettanulmányok segítségével mutatják be a szerzők az egyes áltudományokat. Olvashatunk többek között a még mindig népszerű, gyors fogyást ígérő lúgosító diétáról, az alternatív gyógymódokat kínáló homeopátiáról, valamint az általános leírásokat kínáló horoszkópokról és személyiségtesztekről. Természetesen a nyúlüreg legmélyére is lemerülünk, mert a médiában gúnyolt laposföld-hívők és a földönkívüli élet elhivatott keresői sem maradhatnak ki ebből a kötetből. Bár nem mindegyik áltudomány látszik veszélyesnek, mire egy-egy tanulmány végére érünk, mindig felszínre kerülnek a hamis információk negatív következményei.
Vajon miért dőlünk be az áltudományoknak?
A Sarlatánok kora arra is rávilágít, hogy a műveltség, a tudományos érdeklődés és a megfelelő forrásokból való tájékozódás sem képes teljesen megvédeni minket az áltudományoktól. Egyéni gondolkodásmódunk, vallásunk és egyéb meggyőződéseink igenis hajlamossá tehetnek minket bizonyos hamis információk elfogadására, amennyiben azok illeszkednek a világképünkhöz. Erre tökéletes példát szolgáltatnak az egyre gyorsabban terjedő álhírek, amelyeket nehéz kiszűrni a 2020-as évek információáradátában. Szerencsére a könyv utolsó egységében kapunk némi segítséget ahhoz, hogyan ismerhetjük fel és kerülhetjük el az áltudományokat.
Küzdelem az áltudományok, az álhírek és az összeesküvés-elméletek ellen
Először a lúgosító diétáról szóló tanulmányban olvashatunk arról, hogyan ellenőrizhetjük az információk igazságtartalmát. A fejezet szerzője, Falyuna Nóra összeállított egy kérdéssort, amely alkalmas lehet az áltudományos tartalmak felismerésére. Ezt követően leginkább a könyv harmadik részében találkozhatunk konkrét megoldási lehetőségekkel, azonban ezek többsége nem a laikusoknak szól. Megismerhetjük például a tudománykommunikáció és a tudományos újságírás kihívásait, illetve egy közszereplővé vált víruskutató tapasztalatait. Továbbá átfogó elemzést kapunk a magyarok tudományhoz való viszonyáról és az oktatási rendszer tudományképéről is. Végül az utolsó tanulmány összefoglalja a kötet legfőbb tanulságait, és rávilágít arra, hogy milyen változásokra lenne szükség az áltudományok visszaszorításához.
A Sarlatánok kora összességében egy nagyon sokszínű és tanulságos könyv, amelynek segítségével alaposan megismerhetjük az áltudományok működését. A bemutatott témák különösen aktuálisak, hiszen a 21. században fénykorukat élik például az álhírek, a hamis audiovizuális tartalmak, a csodagyógymódok és a horoszkópok is. A tanulmányok többsége közérthető stílusban íródott, ennek ellenére néha el lehet veszni az új információk halmazában, ahogy azt már a mindennapi tájékozódás során is megszokhattuk. A saját tapasztalatom alapján ezt a könyvet célszerű néhány fejezetenként olvasni, mert a tudományos mivolta miatt komolyabb figyelmet igényel. Valószínűleg mindannyian találtok olyan izgalmas témát a könyvben, amely felkelti az érdeklődéseteket.
Még több új olvasmányra vágytok? Akkor böngésszetek a könyvajánlóink között!
Képek forrása: Athenaeum Kiadó, Pexels.com, saját
Sziasztok!
Csányi Beatrix vagyok, a PTE-BTK kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatója. Az írás és a művészet régóta része az életemnek, így nagyon örülök neki, hogy a PEM szerkesztője lehetek. Szabadidőmet szívesen töltöm olvasással, rajzolással és nyelvtanulással. Ha nem vagyok elérhető, vagy a macskám alszik a telefonomon, vagy éppen a legújabb szuperhősfilm vetítésén ülök. Remélem, a cikkeim között találtok érdekes olvasnivalót.