Mint tudjuk, napjainkban az informatika kezd egyre nagyobb teret nyerni magának, a keresletek és keresetek a szektorban egyaránt nagy mértéket öltenek.
Ezekből kifolyólag egyre többen kerülnek munkájuk során valamilyen kapcsolatba a számítógépes szoftverek fejlesztésével, a programozással, vagy a számítógépes hálózatok üzemeltetésével.
Ők azok, de nemcsak ők, akik valószínűleg kicsit jobban érdeklődnek a tech, az IT után, és szívesen kipróbálnának valami igazán különleges operációs rendszert. Nos, az Arch Linux biztos tetszeni fog mindenkinek, akinek kellő érdeklődése van a számítástechnika iránt.
Általánosságban a Linux-ról
A Linux-ról, vagy ahogyan hivatalosan hívni szokták, a GNU/Linux-ról biztos mindenki hallott már, én a továbbiakban csak Linux-ként hivatkozom rá.
Ez egy teljesen nyílt forráskódú, tehát teljesen ingyenesen letölthető operációs rendszermag (kernel), melyet sok helyen használnak a webszerverektől kezdve a hálózati eszközökön át, manapság már egyre gyakrabban a személyi számítógépekig. Ahhoz, hogy otthoni PC-ken is használjuk, szükségeltetik valamilyen felhasználói felület is a Linux kernelhez.
Felhasználási cél szerint csoportosítva a legnépszerűbbek: Aki kicsit áldozna a gépe erőforrásaiból a szépség kedvéért annak a pl.: a Gnome, KDE a favorit. Azoknak, akik szeretik az egyszerűséget és az erőfforrás takarékosságot, ők pl.: LXDE-t, LXQt-t használnak. S akkor itt el is érkeztünk a Linux disztribúció fogalmához! Linux disztribúcióról akkor beszélünk, amikor a Linux rendszermagot (kernelt) valamilyen felhasználói felülettel, és különféle szoftverekkel párosítjuk.
A kérdés ezek után az, hogy előny-hátrány szempontjából miképpen viszonyul egy szokványos Linux disztribúció a Windows-hoz vagy a Mac-hez! A Linux nyílt, ingyenes, végtelenségig személyre szabható, alig létezik rá vírus, erőforráshatékony is, gördülékeny, nem fagy le.
Felmerül bennünk, hogy akkor mégis miért nem ezt használja mindenki? Pár nagy hátrányt fogok megfogalmazni: Az egyik az, hogy sok videójáték nem elérhető Linux alá. Valamint sok felhasználó képtelen szakítani a régi programjaival, és helyettük alternatív szoftvereket használni.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy a kezdő felhasználóktól rengeteg türelmet kíván az új rendszer használatának megtanulása. Windows-os szoftverfejlesztők körében a .NET keretrendszer elérhetetlensége nagy gondokat szülhet (igaz virtuális géppel ez is megoldható). Néhol szembejött velem, hogy a Linux-nak ’90-es évekbeli grafikus kinézete van, de szerencsére ez már egyre jobban kikopott tévhit.
Bevezetés az Arch Linux-ba
Ámbár ez a cikk az Arch-ról kell, hogy szóljon… Így ennyi úgymond alapozás után rá is térhetnék a lényegre. Milyen disztribúció az Arch Linux? Az Arch Linux a Wikipédia szerint főként a haladó felhasználók közösségét célozza meg. Számtalan embert már a parancssoros telepítőfelület elriaszt
Én ehhez annyit tennék hozzá, hogy elsősorban egy kis kísérletező, barkácsolós szellem indokolt ehhez a rendszerhez. Ha ez megvan, akkor ajánlom mindennapi használatra is. Ha ez nincs meg, akkor sok jó hírrel a továbbiakban nem szolgálhatok! Mivel szerintem a kezdeti telepítési izgalmak, rendszerfájl-módosítgatások, konfigurálgatások, „ha itt megjavítok valamit, ott jön ki egy másik hiba” dolog után, ha sikerül beállítanom a rendszert, akkor mindenféle lag és problémamentes, sok szempontból kivételes és egyedi operációs rendszert nyerek.
Az Arch Linux közelebbről
Akkor most vizsgáljuk meg, hogy én miért szeretem ezt az OS-t (OS = Operating System = operációs rendszer): Én egy viszonylag kis erőforrás igényű felhasználói felületet, az LXDE-t használom. Ebből, plusz az Arch -egyéb Linux disztribúciókhoz viszonyított- minimális rendszerfolyamataiból kifolyólag lényegesen kevesebb áramot pazarlok. Átlag netes böngészgetés, chatelés, dokumentumok olvasásánál kb.: P=U×I=2,1 Ah × 12,5 V = 26,25 W-ot fogyasztok, ez relatíve jónak mondható egy 2011-es laptoptól, és az akkumulátoron meg is látszik. A processzor és a RAM is kevésbé van igénybe véve, mint egy Windows 10 v. 11 esetében.
Tehát a hűtőventilátor is jóval kevesebbet van használva, mert a gép sem melegszik annyira (ebből következik, hogy ritkábban kell hűtőpasztát cserélnem). Ha már Windows 10 meg 11.
Arch-on nincsenek kiadások. A rolling release, azaz a gördülő kiadás elvet követi, amely lehetővé teszi a naprakészen tartást, úgy hogy nem kell „számot” váltanom. Ezt nevezem időtálló szerkezetnek! Programozóknak, szoftverfejlesztőknek plusz pont, hogy még mondjuk Windows-on hosszasan kell telepítgetnem pl.: a Python vagy a C programozási nyelvek fordítóprogramjainak komponenseit, addig itt ezek az alaprendszer részét képezik. Magyarán fogom a Notepad egyik alternatíváját, pl. a gedit-et, megnyitom a terminált, és technikailag már kódolhatnék is, ha nem lenne igényem valami profibb fejlesztői környezetre.
A gedit-ről az alternatív szoftverek kérdéséhez kanyarodtunk: Hosszas vitatéma lehetne, hogy ezek ugyanolyan jók-e, mint az „eredeti” szoftverek, vagy nem. Azonban előny, hogy a Linuxos alternatív szoftverek általában jóval kisebb tárigénnyel rendelkeznek, mint Windows-os társaik (pl.: MS Office – LibreOffice tárigényét nézzük csak meg). Végül személyre szabhatóság aspektusából, a rendszerbetöltő képen keresztül a start menü ikonján át a kijelentkező panel képéig mindent egyedivé tudok varázsolni.
Ámde mindezért nagy árat kell fizetni: Az előzőekben is említést érdemelt, hogy Arch-on eleve jóval kevesebb videojáték közül lehet válogatni. Esetemben ez az egyedüli probléma, a többivel már kompenzáltam. Kevesebb videojáték, több programozás!
Végül egy kérdés: Te ki fogod próbálni? Ha igen, miért igen, s ha nem, miért nem?
Nekikezdenél a programozásnak? Ide kattintva pár érdekes, hasznos információt tudhatsz meg a témában!
Képek forrása: pexels.com
Király Márknak hívnak, 2022 szeptembere óta vagyok a PEM cikkírója. Tőlem talán leginkább technológiával, IT-vel, oktatással kapcsolatos cikkeket várhattok, ill. remélem olvashattok is. Meglátásom szerint a természet és a technikai fejlődés nem zárja ki egymást, hisz én is egy kis faluban élek. Főként IT-s, szoftverfejlesztéses és matematikai, esetleg talán történelem tárgykörökben tudok rendelkezésetekre állni. Viszont mivel jelenleg (2022) még csak hallgató vagyok, így a tudásom igencsak korlátos, de igyekszem ez ellen tenni. ProgrammerGnome felhasználónév alatt megtalálhattok a GitHub-on és a YouTube-on is. Egyébiránt amúgy szerintem bármilyen témára és bárkivel való eszmecserére nyitott vagyok. Úgy vélem, jó tulajdonságom, hogy szeretek végighallgatni másokat, mindemellett az ún. lelki szemetesláda szerepét is bizalommal, s örömmel vállalom. Bízom benne, hogy majd mindezt megtapasztaljátok! Ha fentiek alapján kérdés vagy kérés merült fel bennetek, nyugodtan keressetek üzenetben Facebookon!