karacsonyi-lidercnyomas-film-ajanlo-pecsi-egyetemistak

Ajánló: Két évszak filmje, a Karácsonyi Lidércnyomás

+1
0
+1
0
+1
2
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Kevés olyan film van, ha van még olyan egyáltalán, ami annyira közel áll a szívemhez, mint a Karácsonyi Lidércnyomás. Szerintem képes lennék órákon át beszélni róla, elemezgetni, de itt most nem ez az elsődleges célom, hanem az, hogy egy kis betekintést adjak a film történetébe, és hogy belefoglaljam, miért gondolom azt, hogy érdemes megnézni. Ugyanis a Tim Burton által megálmodott, de Henry Selick által rendezett animációs Disney musical egy teljesen más világ, valami, amit azóta sem tudtak igazán leutánozni. 

A történet röviden

Mesénk főbázisa Halloween város, ahol mindenféle természetfeletti lény megtalálható, akik minden évben halloween napjára készülnek, amikor a nagyvilágnak megmutatva magukat ijesztgethetik a népet, ezzel elhozva ennek az ünnepnek a hangulatát. Főszereplőnk a csontváz Jack Skellington (szinkronban Rosszcsont Jack) – vagy ahogy a legtöbben emlegetik, a tök király -, a város legelismertebb személye, a főattrakció, akiért mindenki odavan. Azt mégsem tudják – a fülig szerelmes rongybaba, Sally kivételével –, hogy Jack már unja ezt a szerepét, elveszettnek érzi magát benne. 

“- Szép munka volt, vén csont!

– Aha, egész jól ment. Akárcsak tavaly és tavalyelőtt meg azelőtt.”

Egyik nap egy hosszú sétára megy az erdőben, és egy olyan helyre ér, ahol a fákon felfestve megtalálhatók a különböző ünnepek egy-egy jellegzetességei. Jacknek nagyon megtetszik az egyik fán látható feldíszített karácsonyfa, ami mint kiderül, egy átjáró Karácsony városba. A tök királyt lenyűgözi, hogy a városban csupa szeretet és jóság veszi körül borzalom és félelem helyett, hogy ott minden olyan fényes és színes, így eldönti, hogy meggyőzi Halloween város lakosait, hogy idén tartsák ők a Karácsonyt, mert úgy érzi, ez az, amit eddig keresett. De vajon tényleg ez-e az, amire a szíve mélyén a legjobban vágyott? Ez az, ami betöltheti az űrt, amit érez? És hogyan fogja ezt kivitelezni? Megértheti-e egy Halloween városi, hogy miről is szól a karácsony? És persze mi lesz a Télapóval? Természetesen ezekre a kérdésekre a filmben mind megkapjuk a választ. 

A film elkészítése

A film stop-motion technikával készült, ami egy precíz és türelemigényes eljárás, ahol képkockánként beállítanak és rögzítenek képeket, amiket a végén összeállítva mozgóképpé, animációvá alakítanak. Őszintén megmondva ezt a technikát – ha jól alkalmazzák – én nagyon lenyűgözőnek találom, a film pedig hihetetlenül jól lett ilyen szempontból megcsinálva, nem is beszélve mindarról a csodás munkáról, amiket a figurákba és helyszínekbe beletettek. 

43_csutortok_MR_karacsonyi_lidercnyomas_kep1
Betekintés a kulisszák mögé

A mese 1993-ban került először bemutatásra, de a népszerűségéig tartó útja egyáltalán nem ment gördülékenyen. Az alapkoncepciót Tim Burton egy 3 oldalas elbeszélő költeménye adta, aki akkor már le volt szerződve a Disney-nél. Eredetileg csak egy néhány perces, narrált animációs rövidfilmben gondolkodtak, végül aztán a projekt megvalósítása annyiban maradt, mert a film hangvételét túl furcsának találta a cég, és 1984-ben aztán Burton-t is kirúgták.

43_csutortok_MR_karacsonyi_lidercnyomas_kep2
A néhányperces narrált animációs rövidfilm kinézete, amit évekkel később végül kiadtak

Burton azonban nem tett le a projektről teljesen, 1990-ben Henry Selick rendezővel kaptak egy második esélyt a Disney keretein belül, ráadásul egy teljes estés film elkészítésére, ugyanis többek között a stúdió egyik vezetője úgy vélte, hogy a Disney imázsa szempontjából hasznos lesz ez a musical, ezzel megmutatják, hogy tudnak a dobozon kívül is gondolkodni. 

A mesét végül 3 évig tartott elkészíteni, és 1993-ban mutatták be a Disney egyik alvállalatán (Touchstone Pictures) keresztül, azonban itt még mindig nem jutott el arra a szintre a népszerűsége, mint aminek ma örvend, sőt. Az első vetítések alapján mindenki szomorúan elkönyvelte, hogy sajnos ez a film nem lesz olyan sikeres, mint azt várták. A gyerekeknek nem tetszett, nem ezt várták egy Disney filmtől, és alapjáraton is túl új és szokatlan volt. Csak körülbelül egy évtizeddel később érte el azt a hatást, amit eredetileg vártak tőle, ekkor elkezdték újra kiadni, újra vetíteni a filmeket, nálunk is ebben az időszakban jelent meg a szinkronos verzió, azóta azonban egy hatalmas rajongótáborral rendelkezik, kultuszfilmnek tekinthető.

A zene

A filmben hallható dalok szerzője Danny Elfman volt, aki nem egyszer dolgozott már együtt Burton-nel, és rengeteg híres film zenéje köthető a nevéhez. (Ilyen például többek között a Tobey Maguire-féle Pókember filmek, a 2010 és 2016-os Alice Csodaországban filmek, a Charlie és a csokigyár, A halott mennyasszony, de mondhatnám akár a Simpsons című sorozat főcímdalát is).

A zenék megírása kezdetben több szempontból sem volt egyszerű. Se Elfman, se Burton nem készített előtte musicalt, és nem nagyon tudták, hogy induljanak neki. Néhány dologban azonban biztos volt a zeneszerző. Nem akarta, hogy tartsák magukat a szokásos Disney formátumhoz, nem akarta, hogy hasonlítson egy Broadway musicalre, és azt szerette volna, ha el lehet a dalokról mondani, hogy bármelyik korszakból származhatnak. Én úgy gondolom, hogy ez nem egy könnyű feladat, mégis sikerrel járt benne. 

A másik nehezítő tényező az elkészítéskor az volt, hogy nem volt még kész a forgatókönyv, és abban sem voltak biztosak, hogy a történet mennyi részét akarják elmesélni dalokban. Végül aztán Tim Burton segített Danny Elfman-nek a történet megértésében, részekre szedve elmesélte neki azt, és a jobb értelmezés érdekében rajzokat is hozott a zeneszerzőnek, aki így egy-egy meserész meghallgatása után ihletet kapva dolgozott. 30 nap alatt már kb. az első 10 szám ott volt az asztalukon. 

11 karakterek által énekelt szám hallható a történet elmesélése során, amik szerves részét képezik a filmnek, ezek szövegeinek megértése nélkül nem lehet igazán jól értelmezni a cselekményt és a karaktereket. (Ezt azért éreztem fontosnak kiemelni, ugyanis a magyar hangos verzióban a dalok nem kerültek szinkronizálásra).

Érdekesség, hogy mikor a számok elkészültek és Danny Elfman felénekelte a demókat, rájött, hogy valójában mennyire közel is áll hozzá Jack karaktere, ugyanis ő is egy hasonló szituáción ment keresztül, mint a főszereplőnk abban az időszakban. Tim Burton-nel azonban előtte nem beszéltek arról, hogy kik fogják énekelni az egyes karakterek részeit, de ezek felvétele után Burton is úgy érezte, hogy a zeneszerző a megfelelő erre a szerepre. Jack egyébként az egyetlen karakter két hanggal. Danny Elfman énekel, viszont Chris Sarandon a szinkronhangja. 

A kultusz

Mint említettem, az alkotás mára kultuszfilmnek számít, nagy rajongótáborral rendelkezik. Jack és egy-két főbb karakter, mint Sally, a zsákos mumus, Oogie Boogie, a Féregfiúk, a szellemkutya, Zero és a polgármester is a halloween jelképeivé váltak valamilyen szinten, ahogy kihagyhatatlan része lett az ünnepnek a „This Is Halloween” című dal is, ami a film első száma. Ennek ellenére arról, hogy a film halloween-i vagy karácsonyi-e, még mindig megoszlóak a vélemények, szerintem mind a két időszakra tökéletes választás. 

43_csutortok_MR_karacsonyi_lidercnyomas_kep3

Összegezve úgy gondolom, hogy a film minden szempontból egy egyedülálló alkotás, aminek nem semmi utat kellett bejárnia ehhez a népszerűséghez. A Karácsonyi Lidércnyomás egy furcsa, szokatlan, bizarr, különös történet. És ez a legjobb dolog benne. A dalok, a vizuális világa, a történet és persze a kivitelezés bámulatos, nem mindennapi, ami ma is megállja a helyét a képernyőkön. Napjainkban is folyamatosan újabb rajongókat talál a film, és őszintén úgy vélem, hogy az egészét tekintve ez egy utánozhatatlan darab lett. 

Remélem, hogy ezzel az ajánlóval meghoztam a kedvetek arra, hogy megnézzétek a filmet, vagy találtatok benne számotokra érdekes információkat róla. Ha pedig halloweenről van szó, ajánlom figyelmetekbe Oláh Barbara cikkét az ünnepről

Források: 1, 2, 3, 4, 5

Képek forrásai: kiemelt, 1, 2, 3