Július 7. – A csokoládé világnapja – „A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét…”

+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Manapság már szinte minden egyes napra jut egy-egy kisebb ünnep. Míg a világnapok egy csoportja fontos társadalmi problémákra hívja fel a figyelmünket, addig más jeles napokon inkább a hétköznapi boldogságunk forrásait, például a könyveket, a művészetet vagy éppen kedvenc finomságainkat ünnepeljük. Július hetedikén tartjuk a csokoládé világnapját, amelynek alkalmából szeretném nektek bemutatni a közkedvelt édesség történetét, majd pedig néhány csokoládéval kapcsolatos érdekességet is megismerhettek a cikkben.

Július 7. – A csokoládé világnapja

Egyes hivatkozások szerint 2009-ben jelölték ki július hetedikét a csokoládé világnapjává. Azért erre a napra esett a választás, mert néhány forrás alapján az 1500-as években ezen a napon érkezett meg a csokoládé Európába. Azonban nem július hetedike az egyetlen alkalom, amikor az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő édességet ünnepeljük. Az Egyesült Államokban például október 28-án tartják a Nemzeti Csokoládé Napot, de vannak speciálisabb csokinapok is. Január 10-ét jelölték ki az étcsokoládé, július 28-át a tejcsokoládé, szeptember 22-ét pedig a fehér csokoládé nemzetközi ünnepnapjává. Ha ti is szeretitek a csokit, akkor legalább az egyik napon érdemes megajándékoznotok magatokat egy kis édes finomsággal.

Mielőtt áttérnénk a csokoládé történetére, szeretnék megosztani veletek egy idézetet Csukás István népszerű mesefigurájától, ami tökéletesen illik ehhez a világnaphoz. Gombóc Artúr neve ismerős lehet számotokra, ha gyerekkorotokban szerettétek a Pom Pom meséi című könyvsorozatot vagy a belőle készült rajzfilmsorozatot.

„Gombóc Artúr a világon mindennél jobban szerette a csokoládét. Ha megkérdezték tőle, hogy milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta, mint aki éjjel-nappal ezen töri a fejét. A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a lapos csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.”

A csokoládé története – A szerencsehozó elixírtől a modern csokoládéig

A csokoládé nagy múltra tekint vissza, hiszen már évszázadok óta nagy népszerűségnek örvendenek a különleges bonbonok és a csokoládéból készült cukrászkészítmények. A csokoládé szó az édesség eredeti navatl indián nevéből – xocolātl – származik, amelyet már a 16. században is használtak. Később hasonló hangzású szavak keletkeztek az egyes országokban, amelyek beépültek a különféle nemzeti nyelvekbe. A csokoládé története azonban ennél sokkal korábbra nyúlik vissza, ugyanis nagyjából időszámításunk előtt 1900-ban készülhetett el az első csokoládé Mexikóban. Az olmék civilizáció tagjai viszont nem szilárd édességeket, hanem a forró csokihoz hasonló, édesítetlen italokat készítettek kakaóbab felhasználásával, amit szerencsehozó elixírként fogyasztottak a kiváltságos személyek.

csokoládé

A csokoládé csak az 1500-as években jutott el a földrajzi felfedezések és a spanyol hódítások révén Európába. Az idegen édesség kezdetben nem aratott nagy sikert az új kontinensen, azonban az arisztokrácia hamarosan felismerte a benne rejlő értékeket. Az európaiak nem voltak elégedettek az azték csokoládé minőségével, ezért megalkották a saját cukros verziójukat, amit először gyógyszerként használtak. Ezután a csokoládé hatalmas népszerűségre tett szert az európai és az amerikai kontinensen is. 1657-ben megnyitott az első csokiház Londonban, majd 1765-ben megkezdte működését az első amerikai csokigyár, a BAKER’S. Harminc évvel később már gőzgépeket alkalmaztak a gyártás során, ami jelentősen felgyorsította a termelést.

A tejcsokoládét Daniel Peter alkotta meg 1875-ben, de az ahhoz szükséges sűrített tejet Henri Nestlé találta fel. Négy évvel később közösen megalapították a Nestlé céget, és ezzel útjára indították a mai modern csokoládékészítést, aminek már csak az emberi képzelet szab határt.

világnap

Érdekességek a csokoládéról – A csokoládéistentől a csokoládétúladagolásig

Miután megismerkedtünk a csokoládé világnapjával és történetével, összegyűjtöttem nektek néhány érdekességet is, amit valószínűleg még nem tudtatok a közkedvelt édességről.

  1. A maják fizetőeszközként használták a csokoládé alapanyagát, a kakaóbabot, mert nagyobb értéket tulajdonítottak neki, mint az aranynak. A termesztését pedig éppen ezért korlátozták, hogy ne veszítsen a fizetőeszköz az értékéből.
  2. A maja hitvallás egyik fontos alakja, El Chuah a kakaó és a kereskedelem istene volt. Az azték csokoládéisten, Xochiquetzal pedig a termékenység istene is volt egyben.
  3. A csokoládé olvadáspontja 35-37 Celsius-fok között mozog, ezért olvad el evés közben.
  4. Egy 100 grammos táblás csokoládé elkészítéséhez átlagosan 89 darab kakaóbabra van szükség.
  5. A világ teljes mandulatermésének nagyjából 40%-át használják fel a különféle csokoládékészítmények gyártása során.
  6. A brit Thortons csokoládégyártó cég készítette el a világ legnagyobb táblás csokoládéját az alapításának 100. évfordulójára, amellyel bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe. Az óriási csokoládé 4 méter hosszú és 4 méter széles volt, valamint 5792 kilót nyomott. A rekorddöntést követően a csokoládét megközelítőleg 75 ezer normál méretű táblára szeletelték, majd a cég boltjaiban értékesítették.
  7. A csokoládé veszélyes lehet a házikedvenceinkre, de a túladagolása egy ember halálát is okozhatja. Egy átlagos felnőtt számára 10 kilogramm, azaz körülbelül száz táblás csokoládé egyszerre történő elfogyasztása lehet halálos.

Remélem, érdekes volt számotokra ez a cikk, és jobban megismertétek általa az egyik legnépszerűbb édességünket. Ha szívesen olvasnátok még hasonló témában, akkor ide kattintva bepillantást nyerhettek a Nutella történetébe. Ne hagyjátok ki a Pöttyös Túró Rudi sikeréről és a fagyi eredetéről szóló cikkünket se!

Képek forrása: Pexels.com, Vates.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük