Interjú Magdali Csabával, a PTE Támogató Szolgálat elnökével – „Nagyon érzékenyek a hallgatók a társadalmi problémákra, és sokan szívesen segítenek a rászorultaknak”

+1
1
+1
0
+1
1
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

A mai cikkem a társadalom legalapvetőbb mégis az egyik legelhanyagoltabb feladatáról fog szólni, ami nem más, mint a támogatásra szorulók segítése. Ha támogatásra szorulót mondunk, akkor több minden eszünkbe juthat, anyagi támogatástól elkezdve a lelkitámasz nyújtásáig, de most a fogyatékossággal rendelkezők kerülnek inkább előtérbe. Bár fogyatékosnak általában csak a látható fogyatékossággal rendelkezőket hívjuk, de ez sokkal több ennél. A PTE is igyekszik felzárkóztatni ezeket a fiatalokat ilyen olyan módszerekkel.

Az egyetem rendelkezik egy Támogatói Szolgálattal, amely valóban minden téren igyekszik segíteni a hallgatóknak a mindennapjaikban. A Támogató Szolgálat elnökét, Magdali Csabát kérdeztem a szervezet munkájáról és a fogyatékossággal élő hallgatókról.

Ha jól tudom, az összes gólyatáborban jelen voltak és bemutatkoztak a gólyáknak. Milyen benyomást szoktak kelteni az elsős hallgatókban? Milyen visszajelzéseket szoktak kapni a táborokban?

támogatMagdali Csaba: Nem vettünk részt az összes gólyatáborban, de viszonylag sokba sikerült eljutnunk. Az esetek legnagyobb részében csak bemutatkozásra van lehetőségünk. Ilyenkor beszélni szoktam az egyetem befogadó jellegéről és érzékenységéről. Bátorítom az érintett hallgatókat, hogy vegyék fel a Támogató Szolgálattal a kapcsolatot. Az ép hallgatókat meg arra bíztatom, hogy ha látnak egy láthatóan segítségre szoruló, fogyatékossággal élő embert, akkor bátran forduljanak hozzá és kérdezzék meg hogy segíthetnek-e, és ha igen, hogyan. A legfontosabb üzenetünk, hogy vannak fogyatékossággal élők a felsőoktatásban, lehet nekik is lesznek ilyen társaik évfolyamban. Közreműködésükkel közösen tehetjük befogadóvá az egyetemet, és középtávon a társadalmat. ebben nekik is nagy felelőségük van, mint a jövő értelmiségeinek.

Ezeken az egyszerű bemutatkozásokon nincs valódi visszajelzés, ugyanakkor számtalanszor megélem, hogy a folyosókon köszönnek a hallgatók, tehát megismernek az orientációs napokról és a gólyatáborokból. Remélem, hogy nem csak a személyemre, hanem az elmondottakra is emlékeznek. Más a helyzet, hogyha a bemutatkozás mellett szemléletformáló programot is tudunk nyújtani a gólyatáborozóknak. Azt hiszem, ezeket az alkalmakat kölcsönösen nagyon élvezzük. Itt részletesen tudunk beszélni a fogyatékossággal élő hallgatók nehézségeiről, kihívásairól. Tudunk reagálni a hallgatók kéréseire, kérdéseire.

Az eszközeink kipróbálásával vagy érintett fogyatékossággal élő hallgatóval való beszélgetés során, valódi saját élményt tudnak szerezni és mélyebb betekintést tudnak kapni a fogyatékossággal élők életébe. Ilyen alkalmakkor azt látjuk, hogy nagyon érzékenyek a hallgatók a társadalmi problémákra, és sokan szívesen segítenek a rászorultaknak. Sokszor találkozunk olyan a hallgatókkal is, akiknek az ismeretségi körében, családjában is vannak fogyatékossággal élők. Volt a közelmúltban egy őszinte rácsodálkozás is, hogy a járdán a látássérültek számára kialakított kísérősáv valójában nem a gördeszkásoknak és a rollereseknek van. Ezeken az alkalmakon nagyon tartalmas beszélgetések tudnak kialakulni, őszintén mondhatom, gazdagodunk belőle.

Mielőtt a jelenről beszélnénk, mesélne kicsit a kezdetekről? Hogy alapult meg a PTE Támogatói Szolgálata?

Magdali Csaba: Adonyiné Dr. Gábor Mária volt a Pécsi Tudományegyetem első fogyatékosügyi koordinátora 1999-től. Azt mesélte, akkoriban a folyósón szólította meg a fogyatékossággal élőknek tűnő hallgatókat. Később már olyan sokan lettek az egyetemen, hogy mindenképpen szükségesnek tűnt, hogy valamilyen speciális szolgáltatást is nyújtsanak a hallgatóknak. Ekkor a koordinátor még a város támogató szolgáltatásait kereste meg. De ezek a szolgálatok már nem tudták ellátni a hallgatóit, mert oly nagy szükség volt rájuk, hogy nem fért bele kapacitásukba, hogy az egyetemi hallgatóinkkal is foglalkozzanak, hiszen maguk is túlterheltek voltak. Javasolták, hogy az egyetem hozzon létre saját Támogató Szolgálatot.

támogat

Az idén 16 éve működő szolgálat a kezdetekben az Ifjúság úti campus „B” épületében kapott egy kis irodát. Ma már az „A” épületben van egy több igényt kielégítő irodahelység akadálymentes mosdóval, kis konyhával, terápiás szobával, közösségi térrel, amit sajnos ma már lassan kinővünk. Vannak olyan kollégáink, akik a kezdetek óta itt dolgoznak és segítik a hallgatókat.

Hány egyetemi polgárnak nyújtottak akkor támogatást, és hányan szorulnak rá a mai napig, illetve mi a leggyakoribb probléma a diákok körében?

Magdali Csaba: A kezdetekben néhány hallgatónk volt mindössze. Ma közel 100 regisztrált hallgatója van a szolgálatnak, melyből negyven viszonylagos rendszerességgel tér vissza hozzánk. A legtöbb segítséget a súlyos fogyatékossággal élők, mozgáskorlátozottak, látássérültek igényelnek. De nagy számban vannak tanulási részképesség zavarosok (diszesek), és van néhány ADHD-sunk, autizmussal élőnk és hallássérült hallgatónk is. Az első csoportnak jellemzően a szállításában, kísérésében működünk közre, míg a második csoportnak a tanulását támogatjuk különféle fejlesztésekkel, tanácsadásokkal és eszközökkel. Mindenki számára tudunk mentálhigiénés konzultációt biztosítani, irodai szolgáltatások is elérhetőek, valamint segítünk a tanulmányokhoz kötődő adminisztrációban.

Szoktak-e szervezni programokat akár a támogatást igénylő hallgatóknak, akár olyanoknak, akik nem érintettek a témában?

Magdali Csaba: A hallgatóinknak szoktunk szabadidős programokat szervezni elsősorban valamely ünnepkörhöz kapcsolódóan. Együtt készülünk karácsonyra vagy a húsvétra, ha külföldi önkéntesünk van, akkor ő szervez programot. Bemutatja származási országának kultúráját, hagyományait. Jó idő esetén kirándulást és szabadtéri főzést is szerveznünk.

Az Ép egyetemisták számára szemléletformáló alkalmakat tartunk. A kurzusok során meghívott előadóként tágítjuk a tudatot, vagy oktatókkal együttműködve kredites kurzust tartunk. Most is készülünk egy ismeretterjesztő előadássorozattal az oktatók és egyéb munkatársak számára. Decemberben civil partnereinkkel közösen szeretnénk megünnepelni a fogyatékossággal élők világnapját úgy, hogy az egyetemen tanulható szakmákhoz kapcsolódó programokat kínálunk egy-egy előadás részeként, valamint vásárt szeretnénk szervezni néhány karon. Szívesen veszünk ötleteket egyes képzési területekről, hogy milyen kapcsolódást látnak a fogyatékossággal, vagy szimplán csak kíváncsiak a speciális igényű hallgató társak életére, hátha tudunk oda is programot ajánlani.

Köszönöm az egész egyetem nevében az interjút. Igyekeztünk közelebb hozni a szervezet munkáját a hallgatókhoz, szerintem ez sikerült is. Továbbá ösztönözném a segítségre szoruló diákokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Támogató Szolgálattal, hiszen ez teljes mértékben a ti javatokat szolgálja és könnyebbé teheti az egyetemi éveiteket. 

1 thought on “Interjú Magdali Csabával, a PTE Támogató Szolgálat elnökével – „Nagyon érzékenyek a hallgatók a társadalmi problémákra, és sokan szívesen segítenek a rászorultaknak”

Comments are closed.