Mindenkivel előfordul, hogy egy adott ponton egyszerűen nem tudja, hogy mit kezdjen az életével. A mai világban, ahol semmi sem biztos és minden gyorsabban változik, mint valaha, ez persze az átlagosnál gyakrabban is előfordulhat. Az idő múlásával azonban kénytelenek vagyunk megbékélni, mint ahogy azzal is, hogy egy idő után fel kell nőnünk – akkor is, ha papíron már évek óta felnőttek vagyunk. Ebben a cikkben összegyűjtöttünk néhány olyan filmet, amelyek ezeket az érzéseket próbálják megragadni, témákkal, amiken érdemes elgondolkodni, még akkor is, ha egyébként az életünkben minden a legnagyobb rendben (van ilyen?).
1.Meglógtam a Ferrarival (1986)
A Meglógtam a Ferrarival a nyolcvanas évek legikonikusabb tinifilmjeinek egyike, a legendás John Hughes rendezésében. Ez a film lényegesen különbözik a többitől, ugyanis itt nincsenek nagy elmélkedések vagy morális tanulságok: Ferris Bueller nagy napja csak egy utolsó, önfeledt kaland – még a felnövés előtt. Az egész cselekmény sokkal ártatlanabb, már csak a szereplők korából adódóan is, azonban, ha nem is feltétlen kimondva, időnként felvillan a bizonytalan jövő, hiszen a három barát nemsokára elvégzi a középiskolát, kilépnek a nagybetűs életbe, felnőnek.
A Meglógtam a Ferrarival azonban inkább a jelenre koncentrál, hiszen ahogy Ferris is megmondta: „Gyorsan múlik az élet. Ha nem állsz meg, hogy körülnézz, lemaradhatsz róla.”
2.A világ legrosszabb embere (2022)
A norvég A világ legrosszabb emberét a kritikusok és a nézők egyaránt imádták, hiszen hihetetlenül korszerű ábrázolása az egyén és a társadalmi jelenségek szintjén is hibátlan. A főszereplő Julie első ránézésre sorra hozza a rosszabbnál rosszabb döntéseket, legalább háromszor karriert vált, kaotikus a szerelmi élete, és annak ellenére, hogy ígéretes fiatal nő, valahogy nem sikerül megtalálnia magát.
A világ legrosszabb embere egyszerre felnövés- és modern szerelmi történet, egyszerre vicces és egy kicsit tragikus is. Julie mellett megismerjük a két férfit is, akikkel a huszas-harmincas éveit tölti, és persze az ő saját történeteiket is. A film végére nem tudjuk megállni, hogy ha nem is feltétlen megkedveljük őket, de legalább együttérezzünk a főszereplőkkel, pedig a címszerep bármelyiküket megillethetné.
3.Frances Ha (2012)
A címszereplő Frances minden bizonnyal későn érő típus. Már huszonhét éves, de az egyetem óta érdemben nem történt semmi előrelépés az életében. Táncos szeretne lenni, de csak a másodvonalban szerepel vagy még ott sem. Megijeszti, ha a dolgok komolyra fordulnak, ezért szakít a barátjával, de nem sokkal később a legjobb barátnőjével is eltávolodnak egymástól, akivel egyetem óta elválaszthatatlanok. Minden jel arra utal, hogy felnőtt, de a kortársai élete mégis fényévekkel előrébb tart, és mintha nem is egy nyelvet beszélnének.
Magányosan és zéró anyagi biztonsággal, Frances kénytelen kimozdulni a komfortzónájából és úgy általában az eddigi életéből, csinál egy sor őrültséget – bár csak a földhözragadtabb fajtából – , de végül talán helyre áll a dolgok rendje. A film megmutatja, hogy kizökkenni az elveszettségérzésből döntés kérdése, de a hozzá vezető út korántsem lesz egyszerű.
4.Tenenbaum – A háziátok (2001)
Különösen akkor, hogyha gyerekként sokat halljuk a külvilágtól, hogy különlegesek vagyunk, kiábrándító a felismerés, hogy felnőttként menthetetlenül átlagosak és boldogtalanok lettünk. A Tenenbaum-gyerekek a maguk módján mindhárman zseniálisak voltak, ígéretes fiatal tehetségek, akik mégsem találták meg a boldogságot. A történet igazi kulcsszereplője azonban az apa, Royal Tenenbaum, aki váratlanul felbukkan újra, és gyökerestül felforgatja a család életét.
Ez a film egyszerre szól családról, arról, hogy milyen a múltban ragadni, apa-fia kapcsolatról, beteljesülhetetlen szerelemről és még ezer másról. A stilizált képi világ és karakterek pont annyira helyezik a nézőktől távol a történetet, hogy a kapcsolódási pont megmarad, így egy kicsit mi is együttérzünk ezzel a különös családdal. Wes Anderson korai filmje egyszerre elgondolkodtató, keserédesen humoros és megható.
5.Minden, mindenhol, mindenkor (2022)
Ez az a film, amit 2023-ban valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, hiszen az idei filmes díjszezon egyik legnagyobb sikere. Első ránézésre a Minden, mindenhol, mindenkor egy színes, pörgős, vizuális, akcióelemekkel dúsított, humoros mese, de ezeknél sokkal komolyabb dolgokról van szó. A többi film főhőseivel ellentétben Evelyn már nem fiatal, így ez nem is igazán felnövéstörténet, a hangsúly itt inkább a megbékélésen van. Evelynnek az abszurdabbnál abszurdabb kalandok közepette szembe kell néznie az elszalasztott lehetőségekkel, és megmentenie a szétesőben lévő világát. A film persze ennélfogva számtalan más témát is feldolgoz, legyen szó elfogadásról, életre szóló döntésekről, kedvességről vagy szeretetről.
További filmajánlóinkat ide kattintva olvashatjátok!
Forrás: borítókép, kép2, kép3, kép4, kép5, kép6
