nobel

Érdekességek a Nobel-díjról

+1
3
+1
0
+1
2
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

A mai világban azt látni, hogy a tudományos teljesítmény megbecsültsége szinte a nullával egyenlő. Az emberek inkább az előítéleteikre alapoznak ahelyett, hogy ismereteket gyűjtenének az adott témáról. Ez nagyon sok területen van így, hisz sokkal egyszerűbb sztereotípiáinkra hagyatkozni, mint továbbgondolni azokat. A kíváncsiságot kineveli belőlünk az oktatási rendszer és egy fárasztó nap után ugyan ki akar bonyolult tanulmányokat olvasni, vagy tudományos témákról tájékozódni, ha nézhetjük helyette a Való Világot?  A Nobel-díj üde színfolt ebben a tudományt elhanyagoló világban, mely december 10-én én kerül átadásra. 

A kezdetek

A Nobel-díj névadója Alfred Nobel, aki találmányából, a biztonságban hordozható dinamit révén gazdagodott meg.  5 díjkategóriát nevez meg, melyek a következők: élettani és orvostudományi, fizikai, kémiai, irodalmi és Nobel-békedíj. Vagyonát a Nobel Alapítványra hagyta, és halála után 5 évvel kiosztásra is került az 1. Nobel-díj. Végrendeletében szerepelt, hogy a díjazás teljesen nemzetközi jellegű legyen. 

Nobel-díjban részesült szervezetek

Ugyan a fizikai, kémiai, orvostudományi és élettani, és az irodalmi díjat csak személyek kaphatják, a Nobel-békedíjat akár szervezetek is elnyerhetik. Néhány szervezetet szeretnék megemlíteni, amikről úgy gondolom, hogy mindenképp megérdemlik ezt a neves díjat.

  • Memorial Jogvédő Szervezet: 1987-ben alakult, egyik legnagyobb jogvédő szervezet. Célja, hogy emlékezzünk a kommunizmus áldozataira, hogy a múlt ne ismételje meg önmagát.
  • A Polgári Szabadságközpontok Központja 2007-ben alakult meg Kijevben. Célja többek közt a demokrácia és a jogállamiság megőrzése. Az orosz –ukrán háború óta dokumentálja az orosz háborús bűnöket, valamint mindent megtesz a felelősök elszámoltatásáért. 

A kiválasztás folyamata

Elég hosszas, hisz 11 hónapig tart.  A 4 tudományos díjra 3000 egyetemi tanár véleményét kérik ki írásos formában, 250-300 jelölt szokott visszaérkezni, sokan ugyanazt a személyt jelölik. A jelöltek munkásságát erre a célra felkért szakértők értékelik, majd elkészítik a végleges listát. Nem hiába december 10-én adják át, hisz akkor van névadója születésnapja A díj összege 10 millió korona, ami a mostani árfolyamhoz mérve 169 millió forint körül van, ha nem megosztott díjról beszélünk. 

Miért nem kapnak a matematikusok Nobel-díjat?

Pontos válasz nincs erre a kérdésre,  találgatások viszont bőven, amiből néhányat szeretnék kiemelni.

  • Lehetséges, hogy Gösta Mittel Leffernek köszönhető, hisz ők már nemzetközi alapítványukat a Svéd Akadémia rendelkezésére bocsátották matematikai kutatások végett. 
  • Volt egy olyan feltételezés is továbbá, hogy Nobel házvezetőnőjével pont egy matematikus lépett le, viszont ez kizárható, mivel sem Nobel önéletrajzi beszámolóiban nem találunk románcukról való adatot, és ha lett is volna, nem számított volna a díj odaítélésének szempontjából, mert csak Nobel halála után került átadásra, és a bizottság döntött, nem Nobel. 
  • Van egy ehhez hasonló feltételezés, miszerint Nobel 30 éves barátnője egy matematikus mellet döntött inkább, így kihagyja az alapítvány szabályzatából a matematikát. 

A leglehetségesebb ezen feltételezések közül az első.

Fontosnak tartok kiemelni néhány Nobel-díjast, akiknek sokat köszönhetünk.

Szent-Györgyi Albert – Kémiai Nobel-díj:

A Nobel-díjat ugyan a a biológiai oxidáció területén végzett felfedezéseiért kapta, tudományos tevékenysége ennél több területre kiterjedt. A biokémikus foglalkozott izomösszehúzódásokkal, elmélete alapozta meg a modern izombiológiát, valamint foglalkozott a jóindulatú daganatokkal is. 

nobel

További érdekességeket ide kattintva olvashatsz róla!

Elie Wiesel – Béke Nobel-díj

Életét megpecsételte, hogy zsidónak született.  A koncentrációs táborok borzalmait, fájdalmait a saját bőrén kellett megtapasztalnia, ami több művének is témája volt. Ironikusan a második világháború egy része számára a legbékésebb időszaknak számított, visszacsatolták a területet Erdélyhez, ahol született, és középiskolában tanult, mint minden átlagos kamasz. Viszont az ő életútja koránt sem mondható átlagosnak. 15 évesen családjával deportálták, 3 tábort is megjárt. Egyik leghíresebb művében, az Éjszakában is ír arról, hogy nem vették emberszámba őket, és nem volt nevük…. csak egy szám volt ő is a sok közül.  Látta édesapját vérhasban szenvedni, nővéreivel árvaházban találkozott, Párizsban ennek ellenére, vagy lehet pont ezért megbecsült újságíró lett. USA-ba költözött, a lehetőségek földjére, professzor lett, felesége és gyermeke teljessé tette az életét. 1986-ban kapott Nobel-díjat, „Az emberiség hírvivőjének” nevezték. 

díj

Bárány Róbert – Orvostudományi és élettani Nobel-díj

Füllel kapcsolatos kutatásokat végzett. Észrevette, hogy a fülmosásnál gyakran elszédültek a páciensei, ha a víz hőmérsékletét túl hidegnek, vagy melegnek érezték. Valamint azt is megfigyelte, hogy a belső fül zavarai szemgolyó oda-vissza mozgását eredményezik. 

Összességében úgy gondolom, hogy  a Nobel-díj nem csak magukról a találmányokról és a felfedezésekről szól. Mögöttük bármilyen klisé is, egy emberi sors, és életút rejtőzik, hisz minden tudományos elmélet mögött ott rejlik a motiváció , a sztori, és évek kőkemény munkája.  Úgy gondolom, hogy ez a díj sokkal többről szól, mint a pénzről , elismerésről és a presztízsről. Igen, ezek a dolgok is fontosak, viszont maga a tudás fontossága, és a tudomány ünneplése még fontosabb. 

Forrás: 1, 2, 3, 4, 5, 6

Képek: kiemelt, 2, 3, 4

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük