Egyetemi szótár I., avagy mi mit jelent az egyetemen?

+1
0
+1
0
+1
4
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Július 22-én mindenki értesülhetett arról, hogy felvételt nyert-e a felsőoktatásba. Azóta a karok képviselői összekészítették és kiküldték a frissen felvett hallgatók számára a gólyaleveleket, melyben minden hasznos információt megosztanak a gólyákkal.

Ha esetleg nem vettek fel, akkor se szomorkodj még, hiszen lehetőséged van pótfelvételi eljárásban beadni jelentkezésedet egy szakra, erről bővebben korábban írtunk a Pécsi Egyetemisták oldalán. Remélhetőleg, mindenki kezébe vehette ezeket a fontos papírokat, megtudhattátok a Neptun kódotokat és sokan belevetettétek magatokat az egyetemista létbe. Ha visszaemlékszem erre az időszakomra, több nehézséget okozott a tájékozódásban, hogy rengeteg fogalmat nem ismertem még, amik az egyetemista éveink alatt igen hasznosak és ezek tudata nélkül nehéz boldogulni. Így most ebben a cikkben megpróbálok neked kedves gólya segíteni, összegyűjtöttem néhány – szerintem fontos fogalmat.

Rektor vagy dékán?

Az első két fogalom, amit fontos tisztázni, az a rektor és a dékán. Mind a kettő egyetemi tisztség. A rektor, az egyetem/főiskola vezetője, Őt a felsőoktatásért felelős miniszter előterjesztése alapján, a köztársasági elnök nevezi ki. A Pécsi Tudományegyetem rektori tisztségét Prof.Dr.Miseta Attila Úr tölti be. A dékán egy adott kar élén áll, az egyetemi kar vezetője, a rektor jelöli ki a kari tanács javaslata alapján.

Tanuláshoz kapcsolódó fogalmak

Fontos tisztázni, hogy egy egyetemi év 10 hónapból áll. Az őszi szemeszter, az első félév, szeptembertől januárig tart, a tavaszi szemeszter, a második félév pedig februártól júniusig. A féléveken belül megkülönböztetünk szorgalmi időszakot illetve vizsgaidőszakot. A szorgalmi időszak a félév kezdetétől számolt 13 hét, mely az egyetemi bejárásról szól, ekkor készülsz, írod a zárthelyi dolgozatokat (zh), próbálod a maximumot kihozni magadból. A vizsgaidőszak általában 5 hét, de egyes karokon eltérő lehet, ebben a pár hétben zajlanak a vizsgák, a végéig tudod teljesíteni a tárgyat. Idetartozó fogalmak közé sorolnám:

Zárthelyi dolgozat (zh): ez az egyik legtöbbet emlegetett szó, amit az egyetemi éveid során hallani fogsz. Tulajdonképpen úgy fogalmaznám meg, hogy a középiskolás „tz” azaz témazáró nagytesója. A tudásod egyik fajta mércéje, amire tárgyanként különböző rendszerességgel kerül sor. Félévenként általában 1-3 alkalommal kerül sor, de természetesen ez is karonként eltérő, valamint az is, hogy valahol magát a teljes tárgyat ki tudod váltani a sikeres teljesítéssel, valahol a tárgy egy részét abszolválod, de előfordul az is, hogy a szóbeli/írásbeli vizsgán való részvétel feltétele. Ezeket a tanárok az első órán tisztázni szokták a hallgatókkal.

Kollokvium: egy tárgy tananyagát, előadását lezáró, vizsgaidőszakban kötelező számon kérő vizsga. Lehet szóbeli és írásbeli, illetve ezek kombinációja. A vizsgák nagy része ebbe sorolható.
Szigorlat: olyan vizsga, amelyet több szemeszteren keresztül oktatott tárgyból kell teljesíteni a hallgatónak minimum két főből álló bizottság előtt.
Kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, az egyes tanulmányi követelmények teljesítését jelző tanulmányi mértékegység, amelyet általában a szükséges hallgatói tanulmányi munkaidő alapján állapítanak meg. A kreditek mennyisége azon összes hallgatói tanulmányi munkaidőn alapul, amely a hallgatótól a tanulmányok teljesítése érdekében elvárható. Elméletileg minél magasabb a tárgy kreditértéke, annál nehezebb az abszolválás. Egy félévben 30 kreditet kell minimum elvégezni. Alapképzésen 180 kredit, osztatlan képzésben 300 kreditet teljesítése szükséges a diploma megszerzéséhez.

Javítóvizsga vagy utóvizsga (u.v.): Egy félévben három alkalommal tudsz elmenni, vizsgázni, azonban előfordulhat, hogy nem vagy elégedett a jeggyel vagy nem tudtad teljesíteni. Ekkor a következő félév elején lehetőséged nyílik megadott időpontban egy alkalommal elmenni az adott tárgyból vizsgázni. Ennek a feltétele karonként eltérhet.
Mintatanterv: erről korábban a PEM oldalán olvashattál. A tantervben szereplő tantárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet rendes ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételi követelményének. Félévenként 30 kreditet, valamint a tanulmányi követelményeket meghatározott képzési idő alatt teljesíti.
Leckekönyv: ez tartalmazza a tárgy jegyeinek eredményét.

0803-RB-Egyetemi szotar_kepbelso
Abszolutórium: vagyis végbizonyítvány, a felsőoktatási tanulmányi kötelezettségek teljesítését igazoló bizonyítvány. Ennek megszerzésével lehetséges az államvizsgázás. Az abszolutóriumba beletartozik a szakdolgozat megírása és védése, a kötelező és szabadon választható tárgyak, valamint egyéb kritériumkövetelmények.
T.O.: a tanulmányi osztály rövidítése. Azt javaslom, ezt az első napokban keressétek fel, hogy tudjátok helyileg merre található karotok épületében, mert itt tudtok intézni minden tanulással, képzéssel kapcsolatos ügyet. Az ott dolgozók rendkívül kedvesek, segítőkészen állnak a hallgatókhoz.

Szeminárium: a nagyelőadással szemben ezeken az órákon kisebb csoportokban történik a témák, az órák anyagának feldolgozása. Körülbelül 10-15 fős hallgatói csoportot vezet az oktató, amelyben a résztvevők aktív részvételével történik a szeminárium anyagának az elsajátítása. A diákok a tanár által kijelölt vagy maguk által választott témákról előadást tartanak, vagy dolgozatot írnak, amit a szeminárium résztvevői általában megbeszélnek.

Diplomamunka: ismertebb nevén szakdolgozat, az egyetemi évek végén kell megírni. A témát sok szakon te magad választhatod meg, de sokszor a karok kínálnak témákat, amelyeket egy konzulens segítségével, folyamatos konzultációval írod. A terjedelmet, formaiságot szintén a karok maguk döntik el. A szakdolgozat megvédésével válik véglegessé a megírás, ezután következik az államvizsga.

Előfeltétel: bizonyos tárgyak esetében szükséges a tárgy előfeltételét teljesíteni ahhoz, hogy felvehesd a tárgyat. Ez lehet akár szemináriumi óra, akár kötelező tárgy, ameddig az előfeltételként feltüntetett tárgyat, vagy idegen nyelvű óra esetében nem rendelkezel nyelvi tudással, nem tudod felvenni a tárgyat és azt teljesíteni.

Plagizálás: az a cselekedetet, ha valaki egy másik ember munkáját saját publikált munkájában forrásmegjelölés nélkül felhasználja és azt, sajátjaként tünteti fel. Ez nagyon fontos, hiszen az egyetemi évek során rengeteg beadandót, szemináriumi dolgozatot kell elkészíteni, majd a szakdolgozatot is ez által kell megcsinálni. Aki plagizál a szerzői jogokat sérti.

Úgy gondolom sikerült összeszednem nektek azokat a fogalmakat, amik megkönnyítik egyetemi életet elindulását. Remélem, hogy Ti is tudtok ebből a cikkből meríteni, hogy segíteni tudtam nektek. Emlékszem, amikor én voltam gólya, nagyon nehezen tájékozódtam még, felsőbb évesektől, testvéreimtől, valamint az internet segítségével próbáltam értelmezni ezeket a kifejezéseket. Ha hasonló tartalmakra vagytok kíváncsiak, kövessétek a Pécsi Egyetemisták oldalát, folyamatosan érkeznek hasznosabbnál hasznosabb cikkek!