Égből jött villámcsapás
A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszoknak a gyűjteménye. Ezeket a történeteket minden görög ember ismerte, és bár a tudósok nem hittek bennük, a mindennapi életben sok jelentősége volt a görög isteneknek. A görögök minden Istent egy adott élethelyzethez kötöttek.
A görög mitológiai világ eléggé összetett, tele van szörnyekkel, háborúkkal, furcsa történetekkel.
A görög istenek keletkezése
Elsőnek jött létre Khaosz, majd őt követte Erebosz. Khaosz lett az atyja Gaiának és Nüxnek, akinek gyermekei voltak Aithér és Hémera. Erebeosz magából hozta létre Thanatoszt, Hüpnoszt, Óneirát, a három heszperiszt, a három moirát és Eriszt.
Gaia saját magából hozta Uranoszt és a hegyeket. Uranosz és Gaia szerelméből születettek a küklópszok, a titánok és titaniszok, közülük való Rhea és Kronosz. Kronosz megcsonkította Uranoszt és letaszította őt a trónjáról. Rhea és Kronosz szerelméből születtek az olümposzi istenek: Hesztia, Démétér, Héra, Hadész, Poszeidón, Zeusz.
De Kronosz gyermekeit lenyelte, mivel még korábban atyja azt jósolta neki, hogy az egyikük megöli őt. Ezért mikor Rhea világra hozta Zeuszt, akkor egy követ pólyált be, azt adta Kronosznak, azután Zeuszt elrejtette Kréta szigetén. A gyermek Kréta szigetén nevelkedett, s felnőtt korában varázsszert kapott Métisztől, amivel kiszabadította testvéreit apja gyomrából. Ezután harcot indított apja ellen és 3 testvérével megosztoztak a hatalmon. Zeusz és Héra szerelméből született Hébé, Arész és Eileithüia.
Az istenek első nemzedéke
Khaosz: a világkeletkezési folyamat élén állt.
Erebosz: sötétség
Nüx: az éjszaka és a sötétség istennője
Gaia: a földanya, minden létezőnek az alapja
Uranosz: az első férfiisten, az Ég
Tartarosz: az Alvilág legmélye
hekatonkheirek, küklópszok, titánok, titaniszok
Az istenek második nemzedéke
Kronosz: Zeusz apja, a legfiatalabb titán. Szétválasztotta egy sarlóval az Eget és a Földet. Később saját trónja védelmére valamennyi gyermekét felfalta, Zeusz kivételével.
Rhea: Kronosz felesége. Ő mentette meg legkisebb gyermeküket, Zeuszt, Kronosz elől, azzal, hogy Kréta szigetére rejtette.
Gyermekeik: Hesztia, Démétér, Héra, Hadész, Poszeidón, Zeusz
Métisz: mikor Zeusz felnőtt, tőle kapott mérget, amit atyjának adott, mire az kihányta korábban lenyelt gyermekeit.
A tizenkét fő Isten a következő:
Zeusz (Jupiter, a római mitológiában): az összes isten (és sokaknak apja) királya, valamint az időjárás, a törvény és a sors istene
Hera (Juno): az istenek királynője, a nők és a házasság istennője
Poszeidon (Neptunusz): a tenger istene
Aphrodite (Vénusz): a szépség és a szeretet istennője
Hephaestus (vulkán): a tűz, a fémmegmunkálás és a szobrászat istene
Apolló (Apolló): a prófétálás, a zene, a költészet és a tudás istene
Hermész (Merkúr): az utazás, a vendéglátás és a kereskedelem istene és Zeusz személyes hírnöke
Demeter (Ceres): a mezőgazdaság és a gabona istennője
Artemis (Diana): a vadászat, az állatok és a szülés istennője
Athena (Minerva): a bölcsesség és a védelem istennője
Ares (Mars): a háború istene
Hesztia (Vesta): az otthon, a család és a szív istennője, valamint az olümposzi láng őrzője
Alvilágban:
Hadész az univerzum egyharmadának istenkirálya, az alvilág sötétje, a holtak birodalma
Perszephoné az alvilág királynője, a halál és a tavaszi újjászületés istennője
További istenek, akiket itt számon tartanak:
Dionüszosz a bor, a szőlő, a növényzet, a termékenység, a színjátszás és a mámor istene
Héraklész az istenek védelmezője, a hősi önfeláldozás megtestesítője
Héliosz a napisten
Hébé az ifjúság és a menyegző istennője
Egyéb istenek, istennők és félistenek
Amphitrité, Boreasz, Eileithüia, Erinnüszök, Erósz, Hekaté, Hügieia, Hüpnosz, Irisz, Khrysus, Maia, Moirák, Morpheusz, Mnémoszüné, Nemeszisz, Niké, Pán, Plutosz, Szelené, Themisz, Thetisz, Tritón, Tükhé, Zephürosz, Múzsák, Hórák, Khariszok, Heszperidák, Küklópszok, Aiolosz, Kirké, Erisz, Kasztór, Gigászok.
Görög teremtéstörténet
Az istenek megteremtése után Zeusz elégedetten nézett körbe az Olümposzról. Azonban mivel még nem voltak emberek, a világmindenség szépsége tanúk nélkül maradt. Gaia létrehozta az embert, aki testében az istenekhez hasonlított, de az égiek halandóvá tették. Zeusz Epimétheuszt és Prométheuszt bízta meg azzal, hogy minden élőlényt különféle képességekkel ruházzanak fel. Mire azonban az emberre került a sor, már nem volt mit ráosztaniuk. Prométheusz ezért belopózott Héphaisztosz műhelyébe, és ellopta a tüzet.
Ezután felkereste Pallasz Athéné szentélyét, ahol a bölcsességet és a kézművességet őrizték, és ezeket is az embernek ajándékozta. Az ember ügyessé vált, és lassanként az isteneknek járó áldozatokról elfeledkezett. Emiatt Zeusz roppant haragra gerjedt, és visszavette a tüzet az emberektől. Prométheusz azonban újra visszalopta.
Zeusz ezért megparancsolta Héphaisztosznak, hogy készítsen földből és vízből egy szépséges nőt. Pallasz Athéné hófehér csillogó köntösbe burkolta, és megtanította az asszonyi munkára. Aphrodité a szerelem bűverejével látta el, míg a Khariszok kedvessé és bájossá tették. Hermész nevezte el Pandórának, azaz „csupa ajándéknak”, mivel valamennyi isten adott neki valamit magából, és a földre kísérte őt. Zeusz faragott szelencét adott.
Pandóra kíváncsi lett, hogy vajon mi rejtőzhet a szelencében. Felnyitotta, de ekkor csapatostul rajzottak ki a baj démonai: az ínség, a betegség, a gond, a gonoszság és minden egyéb nyomorúság. Pandóra ijedten csapta le a doboz fedelét, de már késő volt. Kíváncsisága miatt kiszabadította a szelencéből az összes bajt, betegséget és a halált is. Prométheuszt pedig a Kaukázus égbe meredő szirtjéhez láncolták, ahol mindennap egy sas felfalja a máját, amely folyton újranő.
Milyen furcsa a görög mitológia, mondják mindig. Röviden összefoglalva bizarr történet már maga az istenek és az ember keletkezése is. De ezeknél cifrább történetekkel is találkozhatunk a görög mitológiában, legyen szó ellenségekről vagy akár szerelmi ügyletekről.
Sziasztok! Ratkó Rita Katinka vagyok a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatója. Az irodalom mindig közel állt a szívemhez, ezáltal a vers- és szövegírás is hamar belopta magát a szívembe, így nagyon örülök, hogy a PEM szerkesztője lehetek. Nagyon fontos számomra az önfejlesztésem, a kisállataim és nagyon szeretek utazni, így ezekben a témákban gyakran olvashattok majd tőlem.