A görög mitológia nem lenne érdekes, ha nem lenne tele szerelmi történetekkel, háromszögekkel, mindenki mindenkivel sztorikkal. A legismertebb csábító Zeusz, akiről ódákat lehetne zengeni, hogy hány hölgyet hódított meg, illetve hány gyermeket nemzett. De az összes szerelmi szál a szerelem istennőjétől indul, hiszen nélküle nem lenne ez az érzés.
A szerelem istennője
Aphrodité a szerelem és szépség istennője a görög mitológiában, a római mitológiai párja Venus. Születéséről annyit tudunk, hogy amikor Kronosz és Uranosz vitába elegyedtek, akkor a tenger habot vert és a habokból kagylóhéjon kelt ki Aphrodité. Amikor kilépett a partra a lába nyoma mentén csodás növények és fák keltek ki. Ezeket használhatjuk a szerelmi vágy fokozására. Héphaisztosz felesége lett, de legfőbb szerelme Árész volt, akitől született is két gyermeke: Erósz és Anterósz. De a halandók közül is volt szerelme, Adónisz és Ankhiszész. Ehhez a történethez köthető majd a trójai háború, amiről a későbbiekben lesz szó.
Rendkívül szeszélyes és bohó istennő hírében állt, akinek több szent állata is volt: tisztasága miatt a galamb, kecsessége miatt a hattyú, termékenysége miatt a nyúl, de a delfin és a veréb is ide tartozik. Kedvelt növényei voltak a rózsák, a mirtusz, a gránátalma és a citromfa.
Trójai faló rövid története Aphroditéval
Az Erisz által az istenek közé gurított, „A legszebbnek” feliratú aranyalmát végül Aineiasz nyerte meg Parisztól, miután Héra és Pallasz Athéné mellett ő a legszebb halandó asszony szerelmét, Helénáét ajánlotta fel neki. Ezért robbant ki a trójai háború. Ugyanis Parisz elrabolja Helénát. Heléne férje Meneláosz hadat üzent trójának becsületsértés vádjával. Tíz éves küzdelem után sem tudták elfoglalni a várost, mivel Poszeidón és Appolón építette a városfalak nagy részét, illetve Pallasz Athéné szobrának is sok segítséget tulajdonítanak.
Odüsszeusz egy napon látta, amint egy szolgáló falovat faragott fiának. Ez alapján megépítették a görögök a híressé vált óriási, fából készült trójai falovat, amelyben a harminc legbátrabb görög harcos rejtőzött el. A falovat a csatamezőn hagyták, majd hajóikkal visszavonulást színleltek. Kasszandra és Laokoón figyelmeztetése ellenére a trójaiak bevontatták a falovat a városba. Az éjszaka leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló belsejéből, megnyitották a város kapuit és a beáramló seregek végül elfoglalhatták Trója városát.
Apollo és Daphne
A tragikus szerelmi történet a viszonzatlan szerelemről és a veszteségről szól, amelyet évszázadok óta ábrázolnak a művészetben és az irodalomban.
A történet akkor kezdődött, amikor Apolló kigúnyolta Erosz, a szerelem istenét, sértegetve az íjászatban való jártasságát és kis termetét. Illetve, hogy milyen vicces szerepe van, hogy az emberek szerelembe esnek a nyilai által. Dühösnek és sértettnek érezte magát, ezért Erósz arany nyílvesszővel lőtte meg Apollónt, amitől az isten beleszeretett Daphnéba. Ezután Erósz egy ólomnyilat lőtt Daphnéra. Ez a nyílvessző pontosan az ellenkezőjét tette és Daphné megvetette Apollónt.
Daphne szépségétől elbűvölve Apollón minden nap követte őt, hogy a nimfa beleszeressen, de bármennyire is próbálkozott, a lány visszautasította őt. Miközben Apollón követte őt, a lány folyton menekült előle, de Erósz úgy döntött, hogy segít Apollónnak utolérni őt. Amikor Daphne látta, hogy a férfi éppen mögötte van, apját szólította, és arra kérte, változtassa meg az alakját, hogy el tudjon menekülni Apolló közeledése elől. Apja meghallgatta a kérését, és átváltoztatta őt egy babérfává.
Ahogy Apollón megragadta Daphne derekát, a nő elkezdte metamorfózisát, és pillanatokon belül egy babérfa törzsébe kapaszkodva találta magát. Szívét összetörve Apollón megfogadta, hogy örökké tisztelni fogja Daphne-t, és halhatatlanná tette a babérfát, hogy levelei soha ne hulljanak el. Ezért a babér örökzöld fa, amely nem hal el, hanem egész évben megmarad. A babérfa Apollón szent fája és egyik kiemelkedő jelképe lett. Ágaiból koszorút készített magának, amelyet mindig viselt.
Láthatjuk, hogy itt nem csak egyetlen egy szerelemről beszélünk, hiszen maga az istennő is több férfit szeretett volna megszerezni magának. Illetőlegesen fontos megjegyezni az alakváltoztatást is, mivel rengeteg olyan szerelmi történettel rendelkezik a mitológia, ahol az átváltozással sikerült elérni a vágyott célt.
Sziasztok! Ratkó Rita Katinka vagyok a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatója. Az irodalom mindig közel állt a szívemhez, ezáltal a vers- és szövegírás is hamar belopta magát a szívembe, így nagyon örülök, hogy a PEM szerkesztője lehetek. Nagyon fontos számomra az önfejlesztésem, a kisállataim és nagyon szeretek utazni, így ezekben a témákban gyakran olvashattok majd tőlem.