Belépés a tiltott zónába – Csernobil

+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
1

„Mi a hazugság ára?” –  hangzik el az HBO híres sorozatának már a legelején.

Ez egy olyan kérdés, amelyre sosem tudjuk a választ előre, mindig csak később fedi fel magát. Vannak esetek, amikor nem kerül semmibe, de van, amikor egyetlen apró kis hazugság évtizedekre visszamenőleg megbosszulja önmagát, és emberek ezreinek követeli életét cserébe. Ám az emberek mégis kockáztatnak és hibákat követnek el, amikből jobb esetben tanulnak. De vajon megéri az árát?

1986. április 26. egy olyan nap a történelemben, amely örökre bevésődött a köztudatba: a csernobili atomerő négyes reaktora gőzrobbanás következtében felrobbant, ajándékként a levegőbe repítve tetemes mennyiségű radioaktív céziumot, plutóniumot, jódot. Hiába telt el 35 év a katasztrófa óta, bizony még hosszú ideig nem tölti be a környék, Pripjaty utcáit a mindennapi élet zsivaja, az autók hangja és a gyerekek kacagása…

Néhány érdekesség az esetről:

Hiba után titkolózás? Igen!

Balesetek történnek. Azonban, ha a baj már bekövetkezik, akkor az lenne a következő lépés normális esetben, ha ezt megpróbáljuk megoldani, esetleg javítani rajta, megelőzni a szörnyű eseményeket. Ehelyett sokszor a rosszabb megoldást választjuk: eltitkoljuk a történteket. Miért is? Mert a felelősség egy súlyos teher, kibújni alóla sokkal könnyebb, mint szembenézni a következményekkel. Vagyis azt hitték, hogy könnyebb lesz…
Habár itt is megpróbálták az esetet eltussolni, nem jártak sikerrel, ugyanis a svéd szakemberek orrát, pontosabban sugárzásmérőiket nem lehetett becsapni. Sajnos így is túl későn derült fény az igazságra: a környékbeli lakosság kitelepítése a sugárszennyezett zónából az eset után 36 órával később történt meg, addigra már jelentős dózist kapott a szervezetük. Hivatalosan 56 személy (főként a tűzoltók) közvetlen halálát okozta a katasztrófa, azonban pontosan nem megállapítható, hogy valójában hányan szenvedték el a káros csernobili sugárzás következményeit és szövődményeit, nem csak testileg, de lelkileg egyaránt.

Teret hódít a vadvilág

Habár a lakosságot evakuálták, a területnek vannak lakói: a természet szülöttei, farkasok, szarvasok, vadlovak és egyéb élőlények foglalták vissza a szennyezett környezetet. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy újra emberek számára is lakható lenne a vidék, hiszen továbbra is rengeteg mutáció figyelhető meg az állatokon, jóval alacsonyabb a születési arány, nem is említve az életben maradó egyedek számát.

Pripjaty, mint turistalátványosság

Tudtad, hogy egy napra visszautazhatsz a 80-as évekbe? A kis településen megállt az idő, azóta is érintetlen állapotában őrzi az akkori emberek mindennapjait. 2015 óta újra engedélyezetté vált, hogy a kíváncsi természetű kalandorok, szervezett túrák keretein belül megízleljék a cudar valóságot: szembesülhetnek a majdnem fél Európát magával rántó baleset és titkolózás emlékével.

A „magyar Csernobil”

Ha ilyen kalandokra vágyunk, akkor nem kell egészen Ukrajnáig utazni. Sokan nem is tudnak a „magyar Csernobilról”, pedig bizony létezik. Veszprém megyében található a gyakran szellemvárosként emlegetett Szentkirályszabadja, az egykori szovjet laktanya, pontosabban annak maradványai, amelyek tökéletesen megidézik a pripjatyi idillt. Bár a természet itt is teret hódít, a régi épületeket nem dönti le a lábáról. A legtöbb használati tárgy az évek során eltűnt, azonban a feliratokból kivehetőek a hajdani funkciók: találhatunk kórházat, óvodát, iskolát.
Ahogy Pripjaty, úgy Szentkirályszabadja is elhagyatottá vált, azonban az utóbbi esetében nem volt olyan sürgetett a távozás, lassú folyamat eredményét tapasztalhatjuk, ettől függetlenül mindkét esetben a kihaltság és a kísérteties hangulat nem elhanyagolható.

Az események sorozata

Biztosan hallottál már a nagy sikert arató minisorozatról, amely a valós történéseket tükrözi vissza a ma élők tudatába hozva a történet komolyságát. Ha azonban még nem volt alkalmad megnézni, akkor úgy gondolom, valami igazán jót hagysz ki az életedből! Rendkívül precíz képet mutat, és egyben fájdalmasan, szívbemarkolóan ragadja meg a nézőt, ráébresztve minket arra, hogy az, amit igaznak gondolunk, talán mégsem olyan igaz és tiszta…
Ha olvasnál ajánlót róla, akkor ide kattintva megteheted!

Habár előbb-utóbb minden titokra fény derül, Csernobil esete még biztosan magába foglal olyan dolgokat, amelyek talán jobb is, ha rejtve maradnak. Mindenesetre a katasztrófa egy olyan piros felkiáltójel az idő folyásában, amilyet többé senki sem szeretne látni a későbbiekben. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy mennyien hoztak áldozatot azért, hogy manapság a lehető legkevesebb kárát tapasztalhassuk az április 26-ai szerencsétlenségnek.

Források: 1 2 3 4 5 6 7