Az olimpia hatalma

+1
0
+1
0
+1
2
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Egy test egy lélek és megannyi teher…

Az olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal az isteni trónért. Egy másik mondakör szerint Pelopsz volt az alapító, aki egy győztes kocsiversenyt vívott Oinomaosszal, Pisza királyával, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. A harmadik mondakör szerint Héraklész az olimpiai játékok szülőatyja, aki egyik próbatétele – Augiász istállójának kitakarítása – után bosszúból elfoglalta Éliszt, és a győztes zsákmányából alapította meg Olümpián a versenyeket. Bárki is volt az alapító istenség, felépítette az olimpiai stadiont és a környező építményeket majd megállapította a „sztadion” versenytávját, amelynek nagysága Olümpiában 184,97 m.

32.CSÜT.ZT-1.Kep-olimpia 

Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i. e. 776-ban rendezték, ettől kezdve a görög városállamok versenyzői négyévente gyűltek össze Olümpiában, hogy összemérjék erejüket. A négyéves ciklus egy görög időszámítási rendszer alapja, az olimpia ideje pedig a városok közti béke időszaka volt. A versenyek alapelvének a kalakogathiát tartották: ép testben ép lélek.

A test és a lélek kapcsolatát már az ókorban is ismerték. A  görögök Mens sana in corpore sano hirdettek azaz  ép testben ép lelket . A Iuvenalis latin költő általi kifejezés eredetileg . Orandum est, ut sit mens sana in corpore sano. – Könyörögni kell (ti. az istenekhez), hogy legyen ép testben ép lélek]. Úgy gondolták az  ember csak akkor egészséges, ha szellemileg és fizikailag is épp. Ez a  felfogás a később évezredek , évszázadok  nyomán alakult ki és fejlődött tovább. Kialakult , hogy a  pszichikai egészség feltétele az egészséges életmód és a ciklikus testmozgás. A történelem során a mozgásnak mindig fontos szerepe volt, gondoljunk akár a vadászatra, harcokra vagy akár a szertartásos tevékenységekre.  A legtöbb ókori népesség számára ismert fogalom volt a sport. Természetesen az egyes ókori társadalmakban igen eltérő jelentése volt, mint manapság is sokféle okból, vagy célból sportolunk.

A sport a legtöbb ember mindennapi cselekedeteinek részévé vált. Aki bármilyen fajta mozgást végez / végzett az főleg tudja, hogy e versenyrendszerben  a csúcsot az olimpia jelenti. ( Ha csak visszagondolunk a történelmünkben volt olyan, hogy e isteni esemény miatt háborúkat szüneteltettek ).

32.CSÜT.ZT.2-kep-olimpia

Az újkori olimpiai játékok eszméjét végül a francia Pierre de Coubertin báró vitte sikerre. Coubertin olyan olimpiát tervezett, amelyen minden nemzet részt vehet, s amelyen az angol fair play-t az antik tradícióval ötvözik. Az 1894 nyarára Párizsba összehívott Nemzetközi Atlétikai Kongresszuson 13 ország 49 sportszövetségének képviselői vettek részt, köztük a magyar Kemény Ferenc. A tanácskozásnak két programpontja volt: az olimpiák felújítása és az amatőrkérdés. Ekkor alakult meg Demetriosz Vikelasz görög diplomata vezetésével a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely úgy döntött, hogy az új olimpiákon valamennyi nemzet sportolói részt vehetnek. A görög hagyomány miatt az első versenyt Athénba, a következőt pedig Coubertin tiszteletére Párizsba tervezték, majd négyévenként más-más ország nagyvárosába kívánták vinni a viadalt.

A mozgalom jelszava ez lett:

Citius, altius, fortius – Gyorsabban, magasabbra, erősebben.

E modernebb évszázadokban nem mindennapi, ha egy nyári vagy a téli olimpia elhalasztása vagy törlésére esett a voks.

Az ókori eszme- a háború felfüggesztése a versenyek idejére – idővel a visszájára fordult: éppen az olimpiák szüneteltek a két világháború éveiben.

  • De volt máskori is az években oly szokatlan helyzet, hogy el kellett halasztani, esetleg nem is volt olimpia?
  • Igen

 1896 óta, amikor a modern olimpiai játékok elkezdődtek, ez csak hatszor fordult ( téli + nyári)  elő – és általában háborús  igényel. Az első modern olimpiai játékok 1896-os megnyitása óta a nemzetközi sportversenyt csak háromszor mondták le: az I. világháború alatt (1916) és kétszer a második világháborúban (1940, 1944). A 2020-as COVID-19 kitörésig, amely egy évvel elhalasztotta a nyári olimpiai játékokat. Az olimpia politikailag terhelt bojkottokat és két különálló terrortámadást hárított el anélkül, hogy békeidőben törölték volna vagy elhalasztották volna őket.

A jelenlegi koronavírus járvány az első olyan alkalom, amikor a versenyt ideiglenesen felfüggeszthető ok más , mint a háború.

Itt van a teljes lista:

  1. évi nyári olimpia // Berlin, Németország
  2. évi nyári olimpiai játékok // Tokió, Japán és Helsinki, Finnország
  3. téli olimpia // Garmisch-Partenkirchen, Németország
  4. évi nyári olimpia // London, Egyesült Királyság
  5. évi téli olimpia // Cortina d’Ampezzo, Olaszország
  6. nyári olimpia // Tokió, Japán
TOPSHOT-SYRIA-CONFLICT-olimpia
TOPSHOT – A Syrian forces’ artillery observer looks through a scope as smoke plumes rise on the horizon, near the town of Qumhanah in the countryside of the central province of Hama, on April 1, 2017.
Syrian government forces and allies regained most of the territory they lost earlier during an assault by rebels and jihadists launched on March 21, 2017 in the country’s centre, reported the Britain-based Syrian Observatory for Human Rights monitor on March 31, 2017.
Hama province is of strategic importance to President Bashar al-Assad, as it separates opposition forces in the northwestern province of Idlib from Damascus to the south and from the regime’s coastal heartlands to the west. / AFP PHOTO / STRINGER (Photo credit should read STRINGER/AFP/Getty Images)

Olyan viszont, hogy olimpia elmaradjon, több alkalommal is volt. 1916-ban az első, míg 1940-ben és 1944-ben a második világháború szólt közbe. Utóbbi esetben mind a nyári, mind a téli játékok elmaradtak. Ebből kétszer is Japán volt az érintett, akárcsak a mostani halasztásnál.

Az 1916-os olimpiának a Német Birodalomnak kellett volna otthont adnia, amely Berlinben lenyűgöző 30.000 férőhelyes stadiont épített az eseményre. De az 1914-es háború kitörésével és annyi nemzet esetleges részvételével, akik sportolókat küldtek az olimpiára, az 1916-os játékokat elvetették.

Az olimpiát utoljára a második világháború alatt törölték . A tervek szerint az 1940-es nyári és téli olimpiát Japánban, az első nem nyugati országban rendezték meg, amely otthont adott a játékoknak, de Japán 1937-ben elveszítette jogait, amikor háborúba lépett Kínával. Az 1940-es játékokat eleinte nyáron Finnországban Helsinkiben, télen pedig a német Garmisch-Partenkirchen városában jegyezték át, de végül Hitler lengyelországi inváziójával 1939-ben törölték.

Londonnak az 1944-es nyári olimpiának kellett volna otthont adnia, de ezeket a folyamatban lévő háború miatt véglegesen törölték. Ugyanez vonatkozik az 1944-es téli játékokra az olaszországi Cortina d’Ampezzóban. London végül otthont adott az 1948-as játékoknak, de megtiltotta a német és japán sportolók részvételét. (További bojkottok is történtek az évszázadok során).

Az olimpiai történelem egyik legsötétebb fejezete sem vezetett a játékok törléséhez. 1972-ben egy palesztin terroristák fegyveres csoportja megtámadta az izraeli együttest a németországi müncheni olimpiai faluban, megölve két izraeli sportolót, és további kilenc túszt fogva. Az ezt követő kiállásban mind a kilenc megmaradt izraeli sportolót meggyilkolták. A müncheni játékok felmondása helyett az olimpiai tisztviselők kétnapos felfüggesztés után folytatták a versenyt.

Természetesen történtek további elrettentő esetek például a : mexikói mészárlás vagy a grúziai robbantás …

A most is tartó rendkívüli állapot sokkal nagyobb károkat okoz, mint az olimpia lemondása? Szerintetek?

Japán bizonyos részei pillanatnyilag is a súlyosan fertőzött területek, a koronavírus egyelőre megfékezhetetlennek tűnik. Japán nézők sem lehetnek a július 23-án kezdődő tokiói olimpia versenyein.(Vannak kivételes helyek). A döntés a NOB-bal együtt született meg az emelkedő esetszámok miatt. Július 12-étől augusztus 22-éig rendkívüli állapotot lesz a fővárosban. Az oltások ugyan elindultak, de nagyon lassan haladnak.  Ha minden igaz, akkor lesznek kivételek a korlátozás alól, azokon a helyszíneken, amelyek nem képviselnek nagy gócpontokat, ott lehetnek szurkolók a lelátókon. De persze azokon a helyeken is feltételhez van kötve, mint például a létesítmény befogadóképességének ötven százalékáig, legfeljebb tízezerig.

A helyzetet döntését nem segíti elő, a szponzorok nyomása a NOB-ra, akik igényelik, hogy a játékokat minden körülmények között megrendezzék.

Valóban elég lesz a tömeges tesztelés, valamint a sportolók és az olimpiára utazó tisztségviselők, újságírók közötti korlátozott kapcsolat, vagy a teljes elszigetelés ?

32.CSÜT.ZT-VeGSo-kep-olimpia

Források: 1

1 thought on “Az olimpia hatalma

Comments are closed.