az-en-utam-az-uton-leves-allapota-interju-demeter-helgaval

„Az én „utam”, az „úton levés” állapota” – Interjú Demeter Helgával

+1
0
+1
0
+1
3
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Demeter Helga Kolozsváron végzett színművészeti egyetemen, évekig énekes-színésznőként tevékenykedett, többek között Romániában és Szerbiában is. Majd úgy döntött valami hatalmas kalandba vág és útnak indul, mely során idénymunkákat vállalva dolgozik különböző országokban, kontinenseket átszelve. Így jutott el többek között Dániába, Franciaországba, Írországba, Svájcba és Finnországba is. A mai TikTok és Instagram világban talán már Ti is találkozhattatok videóival, képeivel, melyek tökéletesen adják át az általa megélt pillanatot. A következő interjúban talán kicsit közelebbről is megismerhetitek Helga személyét.

Először is szeretném megköszönni, hogy elfogadtad a felkérésemet! Engem nagyon érdekel, hogy mi volt kisgyermekkorodban az álmod, melyet dédelgettél és melyet szíved mélyén mindig is magadénak éreztél?

Demeter Helga: Már egészen kiskoromban beszippantott a színház világa. 14 éves koromban kezdtem el klasszikus balettiskolába járni, majd az ott kapott tudást előadásokban kamatoztatni. Így álltam először színpadra. Azonban nem voltam az osztály legtehetségesebb táncosa. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve, az utolsó sorból előre állítottak a táncosok elé, és megmutathattam, hogy mennyire szeretek énekelni. Ekkor fedeztem fel magamban, hogy ha nem is vagyok a megfelelő helyen a táncosok között, van bennem egy másik tehetség faktor, amit tovább kamatoztathatok a színpadon. Így lettem színész.

Mindig is vágyad volt felfedezni a minket körülvevő világot?

Demeter Helga: Nem éppen. Megtaláltam a saját világomat a színházban és jól éreztem magam benne.

Egy ilyen döntésnek, melyet Te is meghoztál bizonyára vannak nehéz pillanatai, mik voltak azok, amik Neked nehézséget, fejtörést okoztak vagy kissé visszatartottak abban, hogy meglépd és hogyan győzted le őket?

Demeter Helga: Mindig nehéz kilépni a saját komfortzónánkból. Nekem is több nagy csalódáson vezetett idáig az út. Amíg a saját példámon keresztül megtanultam, hogy hogyan lépjek túl a nehézségeken. Felelősséggel tartozunk a saját életünkért. Csak igazán mélyről lehet magasra ugrani. A koronavírus hozta el a legmélyebb pontot az életemben. Ekkor zárták be a színházat és korlátozták az előadásaimat. Azt éreztem, hogy ha egy addig biztos munkát is ki tudnak húzni a lábam alól, akkor ez az élet sokkal törékenyebb, mint azt képzeltem. És nincs több időm, amit elpazarolhatnék. Ha viszont magam mögött hagyom az addigi életemet, akkor olyat szeretnék csinálni, amire az idáig nem volt lehetőségem. Így lettem utazóvlogger. 

Melyik az az ország, ami a legkedvesebbé vált számodra az eddig látogatottak közül? Ha van hozzá kapcsolódó történeted megosztanád velünk? Illetve melyik az az ország (már ha van) ami csalódás volt és negatív élményeket, tapasztalatokat adott? 

Demetere Helga: Nincs igazán legkedvesebb országom. Svájcot szoktam kiemelni, mert a hegyek olyan élményt adtak amire azóta sincs magyarázatom. Legnyűgözött a táj, sokkal jobban, mint azt előre képzeltem volna. Igazi csalódást pedig Finnország okozott, ahonnan január közepén utazom el. Sajnos a koronavírus miatt itt az elmúlt 2 évben semmilyen turizmus nem volt. Ebben az évben indult újra, de a bizonytalan helyzet miatt, nem vettek fel a cégek elég alkalmazottat. Így a munkatapasztalatom itt nagyon negatív. Ami rányomta a bélyegét a teljes itt tartózkodásomra.

Melyek azok a fő gondolataid, amelyeket kaptál, megtanultál az életmódod által? 

Demeter Helga: Megszámlálható időnk van ebben az életünkben, ne pazaroljuk el olyan emberekre vagy tevékenységekre, amik vagy akik nem tesznek boldoggá. Sokkal többre képesek vagyunk, mint az előre gondolnánk és az élet nem annyira bonyolult, mint hisszük. Nyitottság és bátorság. Nem félek már annyira a problémáktól. Lassan el tudom fogadni, hogy ez az egy, mindig velem marad. Bárhova megyek, sehol semmi nem tökéletes.

Úgy érzed megtaláltad az utad, vagy inkább egy ahhoz vezető csodálatos utat jársz jelenleg? 

Demeter Helga: Az én „utam”, az „úton levés” állapota. Azért is választottam a vlogom címének ezt: ÚTON VAGYOK. Pár éve fogalmaztam meg, mielőtt elindultam volna. 

Kedves Én!
Minden rendben van! Ezzel szeretném kezdeni.
Rendben van az, hogy változol. Rendben van az, hogy elértéktelenedtek régi célok és újak lépnek a helyükbe. És az is rendben van, hogy néha félsz és azon gondolkodsz, hogy vajon jól döntöttél-e. Legyen az, hogy mostantól büszke leszel a kételyeidre, és mindezek mellett kitartasz az álmaid mellett! Folyamatos átalakulás és megújulás útján vagy már egy ideje! Sőt! Úton vagy. Most még képletesen, kicsit később pedig fizikailag is!
Jó lesz minden. Annyira jó lesz, hogy már most jó! 
„Nincs ez elbaszva, csak másra lesz jó!”
2020 Március”

A bakancslistám is folyamatosan változik. Ha visszatekintek az eddigi utamra, akkor minden döntésem értelmet nyer. Ha előre nézek, az életem, mint egy „kivilágítatlan autópálya”.


Melyek azok az országok (és azoknak melyik része, ha van konkrét) ahova mindenképp el szeretnél még jutni élteted során?

Demeter Helga: A következő úticéljaim is rajta vannak ezen a listán. Izland, majd Portugália. Azon belül is a déli tengerparti részek és Lisszabon. Továbbá el szeretnék jutni Vietnámba, Laoszra, és Balira. Kanadában szeretnék több időt eltölteni, szezonálisan dolgozni is, de ez a vízumtól függ. Ja, és Mexikó.

Ha lehetőséged adódna rá, hogy egy számodra is kedves országban, helyen szerepet kapj hosszútávon darabokban, elvállalnád? Szeretnéd még folytatni a színészkedést vagy teljesen lezártad már magadban? 

Demeter Helga: Igen, szívesen csinálnék színházat külföldön, de akár újra Magyarországon is. A közeljövőben szeretnék olyan ügynökségekhez csatlakozni, ahol előadóművészeti munkákat tudok vállalni. Ez teljesen új terep számomra, még nem tudok róla nyilatkozni semmit.

Van napi rutinod a munkába készülésen kívül, ami érted van és amivel esetleg fejleszted magad nap, mint nap?

Demeter Helga: Folyamatosan próbálok megfelelni az Instagram világ elvárásainak. Korán kelni, meditálni, sportolni. Tanulni minden nap valami újat, de sajnos nagyon ritkán jön ez össze. Már annak is örülnék, ha a mindennapi videóvágást be tudnám építeni az életembe és így újra tudnám éleszteni a Youtube-csatornámat.

Büszke vagy arra a nőre, aki ma vagy?

Demeter Helga: Persze. De erre a legjobb barátnőmnek újra és újra figyelmeztetnie kell engem. Hogy néha álljak meg egy pillanatra és ismerjem el, hogy nagy dolgokat tettem magamért. És hogy legyek büszke az egyéni sikereimre. Ez még nehezen megy.

Úgy tudom a dédelgetett gondolatot, hogy neki vágj a nagy útnak a covid is inspirálta, ha mondhatom így, mert ekkor érezted azt, hogy nincs stabil munkahelyed és hogy itt van az idő. Mit gondolsz, ha nem lett volna covid, akkor is belevágsz 2020-ban?

Demeter Helga: Azért válaszolok erre a kérdésre, mert ki szeretném fejteni, hogy a „mi lett volna, ha?” típusú kérdéseket tudatosan kerülöm. Nem fogalmazok így, és nem is gondolok a döntéseimre így. Vagyok, aki vagyok ma, és hiszem, hogy minden döntésünknek oka van. Te, aki most ezt olvasod se rágódj a múltadon, hogy mi lett volna ha. Nem számít. Raktározd el magadban azt, ami történt. Tanulj belőle. És tekints előre!

Úgy gondolom az idősebb generációnak szokatlan az életmód, amit folytatsz, azonban manapság már egyre elfogadottabb szerencsére. Sokszor próbáltak lebeszélni róla és meggyőzni, hogy a „hétköznapi életet” válaszd? Volt olyan, mikor sikerült elbizonytalanítaniuk? Hogyan emelkedtél felül ezeken?

Demeter Helga: A kezdetek óta támogat a családom és a barátaim. Színészként sosem éltem „hétköznapi életet”. Ismerték az áldozatokat, amiket hoztam, hogy a szakmámat csinálhassam. És teljesen megértették, amikor ebből kiléptem. Ismeretlenek az interneten szoktak győzködni, hogy telepedjek le, szüljek gyereket, mert ezt az életet meg fogom bánni, amikor idős leszek. De nem látok a jövőbe, élvezem azt, amit csinálok és ez a legjobb, ami történt velem az elmúlt 3 évben. Nem hiszem, hogy ezt később meg lehetne bánni.

Mit tanácsolnál az egyetemre készülő énednek ma? Illetve mi lenne az a gondolat, amit minden fiatalnak elmondanál?

Demeter Helga: Hogy jól csinálja. Ne hallgasson másra. Mindig csak a szívére. Mert az kijelöli számára az utat. És ezt mondom a mai egyetem előtt állóknak is. Senki nem ítélhet felettünk, csakis saját magunk. Nincsenek az életben univerzális jó és rossz tanácsok. Különböző helyzetek vannak, abban más-más személyiségű emberek, más múlttal, más igényekkel és célokkal. Ne féljetek döntéseket hozni, de vállaljátok értük a felelősséget. És minden hibából csak tanulhattok. Ha görbe betű lesz az egyetem az életetekben, idővel majd ez is értelmet nyer. Have fun!

Szerintem igen inspiráló lehetsz sokak számára és motiváló erő azoknak, akik hasonló lépésre készülnek, mint amin már Te is túl vagy. Mit tanácsolnál azoknak, akik még előtte vannak?

Demeter Helga: Ugyanezt. Annyival megspékelve, hogy legyen legalább egy jó, kicsivel magasabb, mint középfokú angol nyelvtudásuk. Vagy ugyanezen a szinten beszéljék azt a nyelvet, amelyik országban szeretnének munkát vállalni. Mindig legyenek óvatosak a nagy segítséget ígérőkkel. Próbáljanak a CV-jükkel és emailezéssel munkát találni. Kerüljék az ügynökségeket. Én sosem bíztam bennük, csak akkor használtam őket, ha a cég, akihez menni akartam mondta, hogy a munkaközvetítés rajtuk keresztül történik. Pl. ez a rendszer itt Finnországban. És minden rendben volt.

 

Akit megfogott Helga gondolkodás és életmódja, története és mindennapjai, ajánlom meglesni a TikTok oldalát, YouTube-csatornáját, illetve nagyszerű és inspiráló írásokkal és tartalmakkal találkozhatunk Instagram oldalán is!
Ha tetszett ez a cikk és szívesen olvasnál más digitális nomád életéről, készítettünk korábban Takács Szabinával is egy interjút.

Képek forrása: 1.kép: Pócsiné Kiss Virág, 3.kép : Bokor Krisztián, kiemelt kép, profilkép, 2.kép, 4.kép, 5. kép, 6.kép, 7.kép mind Helga saját képe

1 thought on “„Az én „utam”, az „úton levés” állapota” – Interjú Demeter Helgával

Comments are closed.