Az előző cikkekben már megismerkedtünk a görög mitológia születésével, illetve a különös szerelmi történetekkel. De nem csak ezekből áll maga a mitológia, hanem rengeteg más történettel bővelkedik. Így most elhoztam nektek kettő valószínűleg ismert történetet a régmúlt időkből.
Akhilleusz sarkáról szóló monda:
A hosszan tartó trójai háborúnak volt egy fordulópontja, amikor az ostromló görögöknek majdnem sikerült bevenniük a trójai fellegvárat. A görögök legjobb harcosa egy félisten, Akhilleusz volt, akit sebezhetetlennek tartottak, mert születésekor édesanyja megfürdette az alvilági Sztüx folyó vizében, így egész testét sebezhetetlenné tette. Héphaisztosz ragyogó fegyverzetet is készített neki. Ha harcra került sor, így azután senki sem maradt állva előtte.
Akhilleusz azonban nem szállt harcba Trója falai alatt, napokon és heteken át csak ült a sátrában és bánkódott, mert Agamemnon, a görögök vezére elvette tőle kedvesét. Barátja, Patroklosz hiába kérlelte, nem lehetett kimozdítani. Ekkor azt kérte tőle, hogy adja kölcsön fegyverzetét, majd ő felölti azokat, hátha sikerül így megrettenteni a trójaiakat. Az Akhilleusznak öltözött Patroklosztól valóban megrettentek, és fejvesztve futni kezdtek a trójaiak. Nem így Hektor, a trójai király legidősebb fia, aki hihetetlen erejéről volt híres. Bátran szembe szállt az Akhilleusznak hitt Patroklosszal, órákig tartott a véres viadal, de csak Apollón isten segítségével sikerült őt legyőznie.
Legjobb barátjának halála azonban harcra tüzelte Akhilleuszt is. Most ő szállt szembe a rettenthetetlen Hektorral, s gigászi küzdelemben megölte őt, hiába próbált az isteni pártfogó ismét közbeavatkozni. Apollón isten ekkor elárult egy titkot Hektor öccsének, a kisebbik királyfinak Párisznak. Azt, hogy Akhilleusz teste egy ponton sérülékeny. Ez a hely a sarka. Itt fogta az édesanyja, amikor az alvilági folyó vizébe merítette. Párisz ekkor felajzotta az íját és mérgezett nyilat küldött Akhilleusz felé. A célzásban Apollón isten segítette, így azután a nyílvessző pontosan a sarkán találta el és megölte a görög sereg legdicsőbb harcosát.
Héraklész legendája:
Zeusz és a halandó Alkméné fia, akit földi tettei és szenvedései miatt az istenek halhatatlansággal ajándékoztak meg. Héraklészt születése után Alkméné kitette egy mezőre Thébai falain kívül. Hermész a csecsemő Héraklészt az Olümposzra vitte, ahol Zeusz alvó asszonya keblére fektette a gyermeket, aki mohón szívni kezdte Héra tejét. Amikor Héra felébredt dühödten taszította el magától a gyűlölt fiút és egy tejsugár az égre csapódott, amelyből a Tejút keletkezett, ami pedig a földre cseppent abból tejfehér liliomok sarjadtak. Héraklész igy legyőzhetetlen és sebezhetetlen lett. Athéné mosolyogva visszavitte a gyereket Thébaiba anyjához Alkménéhez és lelkére kötötte, hogy vigyázzon rá és nevelje gondosan, mert nagy hős lesz fiából, ha felnő.
Alkméné férje azonban elküldi a Kithairón hegyre a pásztorok közé. Jól érezte magát a hegyen és szerette is, amit csinál, csak az nyugtalanította, hogy garázdálkodik a környéken egy oroszlán, ami egyaránt pusztítja a jószágokat és embereket. Ezért úgy döntött, végez vele és emlékbe elhozta a vadállat lenyúzott bőrét. 18 éves koráig élt ott, majd úgy döntött, hogy feleséget keres magának. Egy óriási kőrisfa törzséből dorongot faragott magának, az oroszlán bőrét a vállára terítette és elindult Thébai felé.
Az úton találkozott Erginosz király adószedőivel, s kiderült, hogy ők is Thébaiba tartanak, hogy elvigyék azt a 100 ökröt, amivel Kreón király tartozik. Az adószedők sértegették, ezért Héraklész levágta fülüket és orrukat, majd hátrakötözött kézzel küldte őket haza. Nemsokára Erginosz hadseregével megjelent Thébainál. A város védelmét Héraklész látta el és arra kötelezte a legyőzött Erginoszt, hogy kétszer annyit adjon vissza Thébainak, amennyit ő addig elvett tőlük. Kreón király hálából nekiadta lányát és fele palotáját. Héraklész Thébaiban telepedett le és nemsokára három gyermek apjának mondhatta magát.
Héra mivel tudta, hogy erejétől nem foszthatja meg, ezért tébolyt bocsátott a nagy hősre. Őrültségi rohamában végzett mindhárom gyermekével. Ezek után Héra újra megvilágosította Héraklész elméjét. Mint mindenkinek, aki gyilkosságot követett el, el kellett hagynia a várost. Héraklészt nagyon megviselte szörnyű tette, ezért Apollóntól kért tanácsot, hogyan szabadulhatna meg bűnétől. Apollón azt mondta, hogy beszéljen Eurüsztheusszal és szegődjön a szolgálatába. Ha elvégzi azt a 12 munkát, ami Eurüsztheusz határoz meg, akkor megtisztul a gyalázattól és bűntől és elnyeri a halhatatlanságot.
Mennyi szenvedés és bosszú volt annak idején, és még mennyiről nem tudunk. Bár Zeuszt ismerve Héra rengeteg pillanatot kapott, amiben féltékeny lehetett rá és ezáltal a bosszúvágya is egy kicsit érthető lehet számunkra.
Sziasztok! Ratkó Rita Katinka vagyok a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatója. Az irodalom mindig közel állt a szívemhez, ezáltal a vers- és szövegírás is hamar belopta magát a szívembe, így nagyon örülök, hogy a PEM szerkesztője lehetek. Nagyon fontos számomra az önfejlesztésem, a kisállataim és nagyon szeretek utazni, így ezekben a témákban gyakran olvashattok majd tőlem.