tettye_varazslatos_kincsei

A Tettye varázslatos kincsei – 2. rész: A Tettye-forrás

+1
0
+1
0
+1
2
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

A Tettye-forrás jelentős mértékben meghatározza a városrész arculatát. A forrás vize nyílt karsztból ered, hozamai szélsőséges mértékűek. A Mecsek egyik legismertebb és legjelentősebb karsztforrását teszi ki, amely nagy vízgyűjtőterülettel rendelkezik. Mondani sem kell, hogy legfőképpen ennek a forrásnak köszönheti a terület mai arculatát, s létrejöttét is. Éppen ezért nem lehet véletlen az sem, hogy maga a Tettye-patak fellelhető Pécs címerében is, hiszen mint azt már előzőleg is írtuk, a Tettye-völgyben megtelepedő ipar a patak révén jöhetett létre, így minden iparmester a patak partján hozta létre műhelyét, malmait – egykoron pedig közel 40 malmot hajtott meg a hajdani Puturluk-patak.

tettye_varazslatos_kincsei
Pécs címere

A több karsztforrásból eredő víz évszázadok óta kiváló minőségű ivóvízzel látja el a környéken élőket – még a nyári időszakban is tiszta, hűs vízzel. Érdekesség a forrásvíz tisztaságára vonatkozóan, hogy a vizet a 20. század elején körülbelül 40 éven keresztül ivóvízként fogyasztották, azaz boltokban is lehetett kapni palackozva. Furcsa, és ugyan ma már kissé bizarrnak tűnhet ez az állítás, pedig mégis így volt – Tettyei Kristálytiszta Üdítő és Borvíz néven forgalmazták, szénsavval dúsítva, s közel minden fűszer és csemegeüzletben kapható is volt, igazán nagy népszerűségnek örvendett a pécsiek körében. A Tettye varázslatos kincsei című cikksorozatunk második részében főként az előző részben ismertetett Tettyei Romoktól északra, a meredek sziklafal irányába fogunk kalandozni, oda, ahol egy régi kis alacsony épület helyezkedik el, amit ma a Tettyei Vízmű gépházának ismerünk. Itt tovább haladva ugyanis eljutunk a forrásházhoz, ami a város első közüzemi vízellátó rendszerének a részét képezte a közelmúltban, s amit egy népszerű ünnepély keretében 1892-ben adtak át.

Története

A Tettye-forrás jelentősége nem csak a Tettye életében és a területéhez tartozó völgy iparában volt mérvadó, hiszen egész Pécs az így kialakított vízvezetékre támaszkodott. A Pécs–Mohács közötti vízvezetékrendszer kiépítésével azonban a forrás vize elveszítette jelentőségét, s ma már inkább csak látnivalóként jelentős.

A történelemtudományban kutakodva rálelhetünk arra, hogy a krónikákban több szökevényforrást is megemlítenek, ugyanis több forrásról is tudomásunk van. Ezek között tarthatjuk számon az Ó-, vagy Barátúr-forrást, a Kniffer-forrást, valamint a Püspökhalmi-forrást is, amelynek barlangja napjainkban is létezik. Végül pedig talán a legfontosabb forrás, amiről maga a patak is kapta a nevét, a Puturluk-forrás, amely már a 16. század elején jelentős forrás volt. Ez a forrás végezetül 1870-ben apadt ki, amelynek okai főként a bányászatban és a víz malomipari felhasználásában keresendők. Manapság a patak medre a föld alatt található, titkos járatokon, s csak egy helyen hozták a felszínre – ott, ahol a nagy malomkerék is található, a Tettye utcában (lásd itt).

tettye_varazslatos_kincsei

Számos levéltári irat tanúskodik a patak birtoklásáért folytatott perekről, hiszen egyszerre akarta mindenki tulajdonolni és használni is a saját birtokán, mégis ennek az lett a következménye, hogy igazából senki sem birtokolta oly módon, hogy a tisztításáról is gondoskodjon, így a patak egyre szennyezettebbé vált. Ennek pedig a járványok gyakorisága lett a tényleges következménye. Itt az 1891-es tífuszjárványt érdemes kiemelni, amely döntő változást hozott a vízrendszer életében, ugyanis a korabeli adatok alapján 891 ember kapta el a fertőzést, s közülük 53-an bele is haltak. Mindezekhez jött még hozzá az a tényező is, hogy a város nem tudott lemondani a Tettye-víz felhasználásáról, hiszen a 19. század végére a város azon jelentős vidéki városok soraiba emelkedett, ahol kiterjedése és ipara révén egyre több és több vízre volt szüksége, ennek következtében pedig a város vezetése Aidinger János polgármestersége alatt a városi vízhálózat kiépítése mellett döntött.

A vízmű felavatása

1982. szeptember 13-án történt a Tettyei Vízmű felavatása, amin maga az Osztrák–Magyar Monarchia császára, Ferenc József (1848–1916) is részt vett, sőt a források szerint maga is ivott a forrás vízéből! Az esemény mellett a császárt vendégül látták a főurak, valamint több hadgyakorlaton is részt vett, ami után csaknem baleset érte őfelségét a lovaskocsiban ülve, ugyanis a kocsit húzó ló lába megcsúszott a pécsi meredek utcák kövezetén. A vízmű felavatására csak ezután került sor délután, amiről A Pécsi Figyelő az ezt követő napon be is számolt részletekbe menően:

„Fél öt órakor indult el a király a laktanyától a Tettyére, ahol ezer és ezer ember várta, ellepve a fennsík minden olyan részét, ahová csak előre sejthető volt, hogy a király menni fog. A király jövetelét kürtszó jelezte s Őfölsége fél öt után pár perccel felérkezett a vízmű nagy rezervoár építménye elé. A Tettyéhez vezető út alsó részétől folytonos éljenriadal kiísérte a királyt, ki egész csomó virágcsokorral kezében szállt ki a kocsiból. […] majd a diszes sátorba lépett, ahol Szepessy mérnök megmagyarázta a királynak a vízmű tervezeteit, a főispán pedig a tettyei kristályvízből nyújtott neki egy pohárral, mit a király megízlelt. A vízmű, s a városnak vízzel való ellátása igen érdekelte a királyt, s a polgármester nem győzte sűrű kérdéseire megadni a választ. A király végül egy díszes emlékalbumba odajegyezte kézaláírását, s utána (…) Szapáry gróf is beírta a nevét.”

tettye_varazslatos_kincsei
Ferenc József császár

A vízmű ma is látható építményét és falazatát 1948. március 8-án avatták fel, amely dátum a támfal felső részének betonsávján mai is látható. Az épületet belül számos korabeli díszes festmény ékesíti. Manapság a forrás vize pontosan két helyről folyik, az egyik esetében a vízmű által épített kapu alján egy lépcsőn fut le a víz, ami innét két irányban halad tovább egy mély ciszterna felé, míg a másik pedig egy kis patakmederben folytatódik, amely pár méter után föld alatti elvezetésben jut el a város alá. A másik forrása pedig egy boltíves üregből tör elő, amely egy az egybe a ciszternába jut.

Napjainkban

A forrásvizet folyamatosan ellenőrzik, hogy kiszűrhessék az esetleges szennyeződéseket jelentő kockázati tényezőket. Ehhez kapcsolódik, hogy 2016-ban a Tettye Forrásház Zrt. a környezetre, egészségre ártalmatlan zöld színezékkel festette zöldre a patak vizét annak érdekében, hogy felmérhessék a víz által bejárt útvonalakat, áramlási irányokat. Eredménye szerint a vízgyűjtő kiterjedése közel 14 km2. Ez – noha a környéken élők számára igen szokatlan volt – mégis, világszerte ezt a jelzőanyagot szokták alkalmazni a vízhozamhoz kapcsolódó felmérésekre, ill. ünnepi alkalmakon, mint például Szent Patrik napján folyókat is szoktak ily módon zöldre festeni.

tettye_varazslatos_kincsei

2017-ben pedig a vízmű üzembe helyezésének 125 éves évfordulóján a vízszolgáltató megnyitotta az egész évben lezárt és szigorúan őrzött, természetes barlangok összeköttetésével kiépített víztározót, amelynek egyes részei néhol 36 méter mélységet is elérik! A rendkívüli alkalomra jelentkezettek a Pécsi Kutató-Mentő és Tűzoltó Egyesület segítségével pedig le is ereszkedhettek a járatokba.

A Tettyén ma is megcsodálható a vízmű ikonikus, a régi időket idéző épülete, ami azonban nem látogatható, ellenben a Tettye alsó részén, a játszótér alatt mindig megtekinthető a Tettye-patak kiömlő vize, amely hajdan egy városrész iparáért és a város vízellátásáért volt felelős.

A cikksorozat előző részei itt érhetőek el:

A Tettye varázslatos kincsei – bevezető 

A Tettye varázslatos kincsei – 1. rész: A Tettyei Romok 

 

 

Hivatkozások: 1, 2, 3, 4, 5

Képek: kiemelt, 1, 2, 3, 4

1 thought on “A Tettye varázslatos kincsei – 2. rész: A Tettye-forrás

Comments are closed.