A Szent Mihály-nap jelentősége

+1
2
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
1

Szeptember 29-e kivétel nélkül nagy jelentőségű napnak minősül a néphagyományokban. Nem véletlen, ugyanis a szentként tisztelt Mihály arkangyal napjára az egyszerű emberek gazdasági évfordulóként tekintettek a megváltozott időjárási és csillagászati körülmények következtében. Ezenfelül az emberek többnyire ekkor hajtották vissza téli szállásaikra az állatokat, illetve sok helyen ilyenkor vette kezdetét az őszi betakarító munkálatok is.

Régebben e nap révén hívták az egész hónapot Szent Mihály havának is, pogány elnevezése pedig a Föld Anya hava volt. Ezek alapján joggal feltételezhetnénk, hogy Szent Mihály havából keletkezett a szeptember elnevezésünk– ez azonban tévedés. A szeptember hónap elnevezés a római időkre nyúlik vissza, amikoris az évek márciusban vették kezdetüket, ebből kifolyólag szeptember a régi római naptárban a hetedik hónapnak számított, így adták neki egyszerűen a hét, azaz a septem elnevezést. A későbbiekben hiába lett belőle a kilencedik hónap, az elnevezése nem változott.

Szent Mihály arkangyal

Szent Mihály az Utolsó Ítélet arkangyala, az egyház oltalmazója és küzdelmeinek pártfogója. A katolikus hagyományok szerint a hét arkangyal egyike, egyben a mennyei hadak vezetője volt, amely révén ábrázolása számos középkori templom bejáratánál megtalálható Krisztus társaságában, vagy egyedül, kardot és mérleget tartva a kezében. Ősi hagyományok szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg ha a seregek a pogányság ellen küzdenek.

mihály

A magyar néphagyományban a Göncölszekérre gyakran hivatkoznak Szent Mihály lovaként, mivel a haldoklókat egyrészt oltalmazta, másrészről pedig átvezette őket a másvilágra – ő teszi mérlegre az ember jó és rossz cselekedeteit is a túlvilágra érkező lelkek bírájaként. Nem véletlen, hogy gyakran temetőkápolnákat, templomokat, városkapukat, várakat és hegyeket neveztek el róla, hogy távol tartsa a gonoszt, a járványokat és a betegségeket az adott településtől.

Szent Mihály arkangyal tisztelete már Szent István (1000–1038) királyunk uralkodása óta jelen volt az emberek hétköznapjaiban, sőt, Szent László (1077–1095) rendeletei révén egészen a 18. századig kötelező ünnep volt Szent Mihály napja. Ezen kívül pedig ábrázolása a Szent Koronán is szerepel.

A Szent Mihály nap jelentése és jelentősége

Az ünnep eredete szintén az ókorhoz köthető. Kr. u. 5. században neveztek el először Mihály arkangyalról egy templomot Rómában. A felszentelés és a névadó ünnepség szeptember 29-én történt, így lett ez a nap Szent Mihály napja. Természetesen később ezt jelentősen módosították, s a Gergely-naptár bevezetése előtt volt, hogy október 10-ére esett ez a nap. A hagyományok szerint Szent Mihály napján űzték ki a Sátánt a Mennyországból.

Szent Mihály napja egy egész Európa-szerte ismert pásztorünnep és egyben őszi évnegyedelő esemény is. Az évnek ezen szakasza még a karácsonyt megelőző vígasság időszaka volt, ugyanis ekkor még az időjárás megengedte, hogy a szabadban főzzenek, étkezzenek és táncoljanak az emberek. Az ún. kisfarsang keretein belül rengeteg hagyományos fesztivált tartottak ezekben a napokban, s tartanak akár most is néhány helyen. Mai napig rendeznek főzőversenyeket, bornapokat, vásárokat és egyéb családi, kulturális, vagy éppen hagyományőrző mulatságokat, programokat.

39_09.29_VB_Szent_Mihaly-nap_kep2.jpg

A pásztorok az állatok behajtását követően ilyenkor adtak számot a munkájukról, ezért ilyenkor fizették ki őket, szegődtették újra, vagy fogadtak fel új pásztorokat, cselédeket az uradalmak. A hagyomány szerint Szent György-napkor (ápr. 24.) a legelőre hajtott állatokat Szent Mihály-napon hajtották vissza a falvakba, illetve a Hortobágyon bevett szokás volt, hogy a juhászokat Mihály napjától Mihály-napig fogadják fel.

Az apátfalvi szokások szerint, ha egy ifjú pár még Szent Katalin napja (nov. 25.) előtt meg akart esküdni, akkor a legény Szent Mihály napon vitte el a lánynak a jegykendőt, mivel az őszi időjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban tartsák meg a lakodalmat – tény ugyanis, hogy a korabeli parasztviskók aligha voltak alkalmasak nagy vendégsereg befogadására.

Ilyenkor vették kezdetüket az őszi munkálatok is, ekkor kezdték a kukoricatörést és az Alföldön, illetve Eger környékén a szüretet is. Nem véletlen, hogy a dél-magyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály-napként tisztelték ezt a dátumot. Sok helyen tartottak ilyenkor vásárokat, ahol a pásztorok is megvásárolhatták a munkájukhoz szükséges felszereléseket. Ezenfelül téli eszközöket is itt vásároltak az emberek, valamint a korabeli vásárok kimondottan jó lehetőséget teremtettek az ismerkedésre is. Érdekesség, hogy a mai napig híresek a Mihály-napi vásárok.

Szent Mihály napja egyben időjósló ünnepnek is számított, mivel a korabeli emberek ettől a naptól várták az időjárás és az ősz hidegre fordulását is. Úgy vélték, hogy a paprikát és a paradicsomot is le kell szedni Mihály napjáig, különben megcsípi a dér. Érdekesség, hogy erre az időszakra, illetve a szüretekre vonatkozóan a törvénykezést is beszüntették. Ezen kívül női munkatilalom is kapcsolódott ehhez a naphoz, ugyanis úgy gondolták, hogy aki ezen a napon mos, annak kisebbedik a keze, vagy ha mángorol (vasal), annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég, de még ágyneműt sem volt szabad teregetni ezen a napon.

Korabeli közmondások

Mindezek alapján jól láthatjuk, hogy Szent Mihály napja és annak hagyományai szerves részét képezték a korabeli emberek életének, így nem véletlen, hogy számos mondást, közmondás maradt ránk erre az időszakra, illetve ehhez a naphoz vonatkoztatva:

  • „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet”
  • „Ha Szent Mihály napján még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske”
  • „Szent Mihály lova deres, behozza a telet”
  • „Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér”

Noha mára kiveszőben vannak egykori hagyományaink, mégis faluhelyen a mai napig a jelentős napok közé tartozik Szent Mihály ünnepe. Mindezek ellenére napjainkban is tapasztalhatjuk, hogy bizony Szent Mihály napja minden kétséget kizáróan hatással van a környezetünkre, ami ténylegesen annak is betudható, hogy ekkor már lezajlott az őszi napforduló, s akarva-akaratlanul is láttatja velünk, hogy bizony egy új évszakhoz érkeztünk.

Ha tetszett az cikk, akkor mindenképpen ajánlom Nóri és Bella cikkét is, amik az őszi időszakkal és időtöltésekkel foglalkoznak.

Forrás: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8

Képek: kiemelt, 1, 2, 3