amerika

A matyóhímzett amerikai álomra bár van példa, az átlag magyar számára teljességgel elérhetetlen a kitörés

+1
1
+1
0
+1
0
+1
0
+1
1
+1
0
+1
0

A magyar népmesékben a szegénylegény a batyujával, abban a hamuban sült pogácsával elindul szerencsét próbálni, hogy elnyerje az uralkodó legkisebb lányának kezét és vele együtt a fele királyságot. Ezekben a történetekben a meritokratikus társadalom alapelve érvényesül, miszerint az egyén társadalmi pozíciója nem a hátterétől függ, hanem csak és kizárólag a tehetségétől és rátermettségétől. Erre a matyóhímzett amerikai álomra bár van példa, az átlag magyar számára teljességgel elérhetetlen a kitörés:

Mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon ennyire ragad a padló?

kitör

Pár hónappal ezelőtt jelent meg a Forbes 30/30 listája, amiben 30 sikeres fiatalt sorakoztatnak fel. Idén közöttük volt az éppen 30-at töltő Osváth Zsolt, aki többször is beszélt arról, hogy sanyarú körülmények közül érkezik: gyógyszerfüggő édesanya, állami gondozás, drogfogyasztás; harmincéves korára mégis a folyton teltházzal futó Unicorn Bistro tulajdonosává vált. Hasonló karriert futott be Majka is, aki az ózdi lakótelepről egészen a TV2 székházig jutott, és most számos televíziós produkció műsorvezetése mellett milliókat kérhet egy-egy fellépéséért.

Az ilyen mértékű kitörés tehát nem lehetetlen, de Magyarországon még a középosztályba is nehéz betörni és egyáltalán nem a meritokrácia elvei szerint működik. A jó időben jó helyen nagyobb befolyással bíró tényező, és ha a tehetség mégis megvan, az amerikai álom, miszerint lehet „üres zsebbel milliomossá válni” a legtöbb szegény környezetből származó fiatalnak elérhetetlen. 

A plafon fenntart, a padló leragaszt

Egy ideális társadalomban annak tagjai számára adott a lehetőség, hogy iskolázottság tekintetében, karrier szinten feljebb juthassanak szüleiknél. Ez az elmélet természetesen egy folyamatos gazdasági fejlődést feltételezne, de 2022-ben Magyarország ahelyett, hogy közelítene hozzá, egyre inkább távolodik ettől az ideától: a szegényebb családi háttérrel rendelkező fiatalok nagy része nem haladja meg felmenőit, és az általános iskola, jobb esetben a középiskola elvégzése után együtt mennek az uborkaföldre a szüleikkel.

Azonban ugyanez igaz a felső tízezerre is. Az örökölt cég, ház, bankszámla eredményezi, hogy aki jólétbe született, az nagyobb eséllyel marad is benne. Fizikai munkás szülőnek nagyobb eséllyel lesz fizikai munkából élő gyermeke, diplomás szülőnek pedig nagyobb eséllyel végez egyetemet. A gazdasági olló pedig szépen lassan nyílik; a mobilitás, az átjárhatóság a két kaszt között nagyon alacsony. Ezek mellett kedvezőtlen a társadalmunk felépítettsége is. Éber Áron Márk: A csepp című könyvében beszél arról, hogy a lakosság összetétele anyagi helyzetüket tekintve aránytalan, csepp alakú, tehát az alsó réteg százszor népesebb, mint a felső, míg annak százszor nagyobb a vagyona. Egy 2020-as világgazdasági példával élve: A világ 22 leggazdagabb férfijának több vagyona van, mint az összes afrikai nőnek együttvéve. 

amerika

Tolcsva, 1879. január 1. – New York, 1952. május 8.

Országunk nagyon büszke a borsodi származású Fried Vilmosra, az amerikában befutott filmgyárosra, a Fox Film Corporation alapítójára. Jó, ez az állítás így kicsit biceg. Az az igazság, hogy Vilmos mindössze 9 hónapos volt, amikor családja az új világba emigrált, így még csak megtanulni magyarul sem volt lehetősége. Talán, ha akkor a családja nem dönt úgy, hogy szerencsét próbál egy másik kontinensen, Vilmosból nem lenne nemzetközileg elismert filmes. Édesapja egy kiskereskedő volt, aki leleményességének köszönhetően mellékállásban fogakat húzott egy innovatív technológiával, miszerint páciense hátához izzó vasat nyomott, így a foghúzás fájdalma semmiség volt a forró vas által okozott „kellemetlenséghez”. Ezt azért említem meg, mert Vilmos (William Fox) története jó példa arra, hogy az amerikai álom beéréséhez sokszor több generáció szükséges.

2019-ben a G7 közölt az Eurofound tanulmánya alapján egy statisztikát, ami azt vizsgálja, melyik országban, hány emberöltő szükséges ahhoz, hogy az alsó 10%-ból egy család a középosztályba emelkedjen. E szerint Magyarországon 7 (!) generációnak kell felnőnie ehhez, ha minden egyéb feltétel (tehetség, tudás, bátorság…) adott. De az USA-ban sincsenek sokkal jobb eredmények: ott 5 generáció kell ugyanehhez. 

Elérhető kitörési lehetőség a turizmus

Legyen szó akár belföldi, akár külföldi munkavállalásról, az építőipar mellett sok fiatal választja a vendéglátós szezonmunkát. Az évek során sztereotipizálódott a külföldön mosogatással való kitörés, ami valóban egy bárki számára elérhető út a középosztályig. Anglia mellett népszerű úti célok az ausztriai síparadicsomok, vannak olyan kisebb szállodák, ahol 100%ban magyar a személyzet. De ha nem megyünk el Londonig, csak Kelet-Magyarországban gondolkodunk, akkor a már említett Ózdról számos szezonmunkást fogad be a híres turisztikai központ, Szilvásvárad. Vannak, akiknek szinte egyetlen lehetőség ez, így nem tántorítja el őket a mindennapi ingázás sem. 

amerika

Ezeken kívül az oktatás tudatos leépítése, és a kisebbség szegregálása sem nyitja meg a kapukat a rossz életkörülmények között született fiatalok számára. Sokszor pedig a hét generáció sem elég, hogy elmozduljon fölfelé a diagram. A padló döngölt, és ragad. Az állam pedig nem kínál felkapaszkodási lehetőséget, sőt kézzel lábban lökdösi vissza a kitörni vágyó fiatalokat oda, ahonnan jöttek: az alsó egymillióba. 

Képek forrása: kép1, kép2, kép3, kép4

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.