„A gazdagok csak még gazdagabbak lesznek a szegények pedig még szegényebbek”.
Ez nem csak egy általános igazság, és nem csak Robert K. Merton, a Columbiai Egyetem szociológusa állapította meg. Több szférában is, mind például az oktatásban, gazdaságban, marketingben is igaznak bizonyul, sőt ezt még a Bibliában is említik, mint a Matthew hatást Szent Máté evangéliumában, mely szó szerint így hangzik:
„Mert az, a ki lesz, és bőségesen lesz, de az, akinek nincs, még az is, amit ő elveszít.”
Tehát rendkívül sok területen megjelenik ez az effektus.
Tehát a Matthew effektus minden területen megjelenik szinte. Viszont felmerül egy nagyon fontos kérdés: Mit tehetünk, hogy hátrányaink ellenére is győztesen jöjjünk ki, illetve mások számára tudjunk hatékonyan segíteni a hátrányaik ellenére? Ebben a cikkben többek között erre keresem a választ.
A társadalmi problémák legfőbb oka
Az egyik legismeretlenebb, mégis legfontosabb elmélete a társadalomtudományoknak. A lényege tulajdonképpen az, hogy a gazdagabbak előnyeik miatt még több vagyonra tesznek szert, így még jobban nő a szakadék a szegények és a gazdagok közt. Most nem feltétlenül csak az anyagiakra kell gondolkodni: A sikerességet az életben meghatározza kapcsolati tőke is. Valamint lehetőségük van képezni magukat, így sokszor fejlettebb a verbális intelligenciájuk. Tehát jobban ki tudják fejezni magukat, ami nagy szerepet játszik abban, hogy az egyén mennyire lesz sikeres az életben.
Feltétlenül gazdagabbak lesznek a gazdagok és szegényebbek a szegények?
Nos, ez egy többtényezős egyenlet. Gondoljunk csak a gazdasági válságokra! Ez mind a kettő réteget negatívan érinti, tehát a gazdagok is rendkívül elszegényedhetnek. Valamint kisebb esetben ki is törhetnek a szegénységből a szegények, viszont sokszor ehhez elengedhetetlen külső segítség, amit nem mindig kapnak meg. Az viszont biztos, hogy egy lelkiismeretes pedagógus, és a támogató szülői attitűd sokat tud segíteni a kitörésben.
Az is érdekes, hogy ritka esetekben, amíg a gazdagok elszegényednek, a szegények meggazdagodnak. Persze azt is fontos megemlíteni, hogy az előnyök nem mindig vezetnek még nagyobb előnyhöz, a hátrányok sem még nagyobb hátrányhoz. Itt jön be a képbe a pschichológia: Mennyire tudja kihasználni a gazdag az előnyeit, illetve mennyi támogatáshoz jut a szegény hátrányai mérsékléséhez, valamint mennyire van motivációja, mennyire törődik bele az adott helyzetbe.
Vita az egyenlőtlenségről
A szociológusok véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy mitől van egyenlőtlenség ebben az aspektusban. Az egyik tábornak teljesen egyértelmű, egyszerű és logikus magyarázata van erre: A több hatalommal rendelkezők befolyásolják a szegényeket, hogy még szegényebbek maradjanak. Erre jó példa Észak-Korea. Ha belegondolunk, a hatalom minden lépésüket szabályozza.
Viszont vannak más elgondolások is. Tudjuk jól, hogy az emberek rendkívül különbözőek. Más a motivációnk, más dolgokban vagyunk tehetségesek, más személyes indíttatásaink miatt választunk egy bizonyos szakmát. Lehet például, hogy valaki azért megy gyógypedagógiára, mert számára ugródeszka, valaki pedig egész életében csakis a gyógypedagógiával szeretne foglalkozni. Tehát a szociológusok egyes csoportja szerint ez is okozhatja az egyenlőtlenséget. A Matthew hatás azonban inkább az egyenlőtlenségek növekedését vizsgálja, az okokba nem annyira megy bele.
A szomorú igazság
Sokan azt szeretnék hinni, hogy az előnyök, amikkel születtek és későbbiek folyamán ezek miatt elért teljesítmény az ő kemény munkájuknak tulajdonítható, pedig ez nem így van. Látjuk, hogy a gyermekmunka él és virágzik országban, és ezek a gyermekek konkrétan sokszor alig kapnak fizetséget, amiből a nagy cégek közvetetten profitálnak, így az emberek is, hisz így a termékek sokkal olcsóbban kerülnek a piacra, tehát az emberek mások szegénységéből tudattalanul profitálnak, ugyanis ebbe nem is gondolnak bele.
A Matthew effektus kimenetelei
Ha relatív Matthew effektusról beszélünk, akkor a gazdagoknak és a szegényeknek is gyarapodik a vagyona, viszont mivel a szegényeknek nincs kezdőtőkéje, nyilván több idő számukra, akár több évtized munkája is kellhet hozzá. Viszont megtörténhet az ellenkezője is: a gazdagok elszegényednek, a szegények még szegényebbek lesznek, csak nyilván még kevesebb idő telik el. Akkor következik be tehát a Matthew effektus, ha a szakadék még tovább nő, hisz sokkal több idő kell a szegényeknek, hogy meggazdagodjanak, és fordítva.
Hogyan segíthetünk?
Ez attól is függ, melyik szintéren tapasztaljuk. Az viszont biztos, hogy olyan lehetőségeket kell teremteni, amivel a hátrányos helyzetűeket védjük. Az oktatásban sokkal többet kéne a szemléletformálásra fektetni, mind a pedagógusoknál, mind a tanulóknál. Úgy gondolom, hogy ha sokkal többet hangoztatnánk az oktatás fontosságát, és különböző plusz programokkal segítenénk a hátrányos helyzetű gyerekeket, akkor a szakadék is csökkenne.
De a kérdés akkor is ott van: Ki lehet mindenkit vezetni egy ilyen kilátástalan helyzetből? Ti mit gondoltok?
Képek: Kiemelt, Kép 1, Kép 2, Kép 3
