A kreativitás „nyúl ürege”
A Csíkszentmihályi Mihály által is elterjesztett „flow – élmény” fogalma egyre ismertebb lesz, hiszen egy olyan állapotot jelent, amit általában akkor élünk meg, amikor egy számunkra szeretett tevékenységet végzünk, és hirtelen azt érezzük, mintha megszűnne körülöttünk az idő. A másik gyakran használt fogalom a fantázia, ami bár egyénenként másként jelenik meg, gyakran segítséget nyújt nem csak az unalom elűzésében, hanem a céljaink vizualizálásában és megvalósításában is.
Ezekben az állapotokban érjük el a legnagyobb sikereket és hozunk létre műalkotásokat. A képzelet és a „flow – élmény” konkrét forrása egy mai napig kutatott tény, viszont érdemes kihasználnunk ezeket az állapotokat a saját javunkra – és talán mások javára is.
A kíváncsiság és a tanulás együttese
George Loewenstein egyik teóriája szerint a kíváncsiság érzése akkor jön létre, amikor az egyén realizálja, hogy valamiben hiányosak az ismeretei – tehát feszültséget kelt benne ez a felismerés. Sokunkat megrémít az ismeretlen, valamint annak tudata, hogy sosem tudhatunk meg mindent, viszont a kíváncsiság állapota pozitív háttér – érzelmekkel ellensúlyozza ezt az alap szorongást, és arra bíztat, hogy ugorjunk bele az információk „nyúl üregébe”. Hogy ez a fogalom mit is takar?
Amikor félig tudatos, félig tudattalan állapotban számunkra érdekes információkat gyűjtünk – ennek egyik ismert neve a „surfing on the internet”, ha az internet felületén tevékenykedünk. Ezt a tevékenységet is lehet konstruktívan végezni, akár azzal, hogy az érdekes információkat leírjuk magunknak. A „nyúlüregben” való elmerülés akkor a legelőnyösebb, ha célul tűzzük ki, hogy csak számunkra, akár személyes szinten érdekes információforrásokban merüljünk el, és ne vesszünk el teljesen.
Ilyenkor egyik érdekes tény követi a másikat, akár látszólag egymástól függetlenül – és van, hogy később, a nap folyamán beugranak ezek a tények és megtaláljuk a közöttük lévő kapcsolatokat, amit akár az adott pillanatban hasznosítani is tudunk – ez az „Aha élmény”. Sokszor nem tudjuk, honnét tudunk valamit, hiszen az elme nem mindig „címkézi fel” az adott információkat, vagy éppen lappang bennünk, amíg valami „kulcsszó” elő nem hozza.
Bizonyos tanulási módszerek ezért is javasolják, hogy asszociációk létrehozásával jegyezzük meg a tananyagot – például mentális síkon egy figurát, egy színt, vagy bármi mást társítunk hozzá, a lényeg, hogy az információ „folyamatosan használatban legyen az agyban”. Amikor valamit hanyagolunk, az mindig egyre inkább a háttérbe kerül, viszont egy tovább gondolt – vagy valamihez társított tényt könnyebb a felszínen tartani. Ebben az esetben a kreativitás támogatja a tanulás folyamatát, mintsem a „daydreaming” jelenségbe átcsapva gátolná azt.
A fantázia – avagy a mentális képsorozatok stimuláló hatásai
A tanulás és egyéb mentális erőfeszítést igénylő tevékenységek végzése közben gyakran jó érzés zenét hallgatni. Vannak, akiket a zene kikapcsol, és könnyen „flow – élménybe” jutnak, és szinte már félig éber állapotban végzik a feladatot, míg másokat élénkít a zene, és mentálisan egészen „vad vizekre eveznek”. Mindkét hatás lehet előnyös, ha megtanuljuk kontrollálni őket.
Amikor azt vizualizáljuk, ami a tananyagban van, vagy amire éppen vágyunk – sikerek, elismerés stb. – akkor az képes motiválni minket és ezáltal segít abban, hogy elérjük a céljainkat. A képzelet mindenki számára máshogy jelenik meg. Vannak, akik a mentális monológjaikban teljesednek ki, míg mások a vizuális képzeletükben szárnyalnak, illetve vannak olyan emberek is, akiknél a fantázia „blokkolva van”.
Egyes kutatások során összefüggéseket kerestek a depresszió és a képzelet között, és megállapították, hogy mind a blokkolt, mind pedig a kontrollálatlan ábrándozás lehet a depresszió tünete. A fantázia csökkenése által képtelenek vagyunk vizualizálni azt is, hogy boldogok lehetünk, illetve elmélyedni azokban a tevékenységekben, amelyek alapból boldoggá tennének minket, a túlzott, nem irányítható képzelgés során pedig a szorongásaink, félelmeink is túlburjánzanak és a hatalmukba keríthetnek minket.
Mit célszerű tenni, hogy kordában tartsuk a fejünkben képződő gondolatokat és „képsorozatokat”? Az egyik legjobb módja ennek, ha a mentális egészségünk védelme mellett felhasználjuk az elménk által nyújtott „termékeket”. Előbb – utóbb minden raktárt tisztítani kell, és talán mentális szinten erre az egyik legjobb a kreativitás kihasználása. Akár „brainstorming”, képzőművészet, írás vagy tanulás formájában is kontrolláltan és célzottan használhatjuk fel az agyunk nyújtotta lehetőségeket.
Egyéb hasznos tevékenységek:
- „Szabad írás”: Ilyenkor strukturálatlanul írjuk le a legváratlanabbul jövő gondolatfoszlányainkat. Nem próbáljuk meg irányítani vagy összefüggő mondatokká alakítani őket. Ez a tevékenység segíti a „brainstorming” effektív alkalmazását is, hiszen általa kiszűrhetjük a „mellékvágányokat” – egy bennünk keletkező negatív érzést, ami befolyásolná a döntéseinket vagy ítélethozatalunkat, valamint észrevesszük, hogy mely gondolatokat mi generálhatott bennünk – az akár lehet egy „fejünkbe telepedett” reklámszöveg is.
- Firkálás: Ilyenkor szabadon firkálgatunk és önkritika nélkül elmélyülünk ebben a folyamatban. Ez elősegítheti a „flow – élményt” is a további tevékenységekhez.
Azok a képek, gondolatok és érzések, amelyeket az elménk gyárt, legalább annyira eltérőek egyénenként, mint az ujjlenyomatunk. Akár a külvilág legmindennapibb dolgait is képesek vagyunk a legeltérőbben érzékelni és ugyanazt a megszerzett tudást a legeltérőbb módon tovább gondolni, egészen olyan magaslatokig, amikor már nem is tudjuk az adott gondolat eredetét.
De talán ez annyira nem is számít, hiszen minden innovatív eszmefuttatásunkkal képesek lehetünk valami újat nyújtani a világ és önmagunk számára is.
Képek: Kiemelt kép, Kép1, Kép2, Kép3
