Ha meghallom azt a szót, hogy diótörő, először a balett előadás, másodszor a Barbie és a Diótörő mese rémlik fel, amit kiskoromban temérdekszer megnéztem. Legvégül, de nem utolsósorban a piros, zöld és fekete színekben pompázó kis katona figura jut eszembe. Mostanság igen népszerű dekorációvá vált a diótörő figura vagy motívum és óriási a választék belőlük. De honnan is ered ez a kis díszes katona figura? Ki is szerezte a balettet? Van belőle filmváltozat vagy esetleg könyv? Ebben a cikkben minden felmerülő kérdésre válaszolok és kivesézzük a Diótörő-sztorit.
Folklór
A katonának vagy királyfinak öltözött diótörőfigurák eredete régre nyúlik vissza. A 17. századi Németországból ered ez a dekoráció, amit természetesen a csonthéjas termény feltörésére is használtak. Emellett úgy tartották, hogy ezeknek a díszes diótörőknek varázslatos erejük van. A bábukat azért vásárolták és ajándékozták mert a hiedelem szerint szerencsét hoznak a házra és a gonosz szellemeket is távoltartják az otthonoktól.
A leghíresebb diótörő figurák készítője Wilhelm Fuchtner 1892-ben kezdte árusítani a dísztárgyait mikor is a híres balettet bemutatták.
E.T.A. Hoffman: A diótörő és az Egérkirály
A történet karácsony estéjén játszódik a Stahlbaum családnál. Marikát és Friccet Drosselmeire keresztapjuk játékokkal halmozza el. A lány érdeklődését egy diótörő katona kelti fel ám Fricc is rátalál a babára és rögtön játszani kezd vele, de hamar tönkre is teszi. Marika ápolni kezdi a babát, ám mielőtt nyugovóra térne egy látomás elevenedik meg előtte. Megjelenik egy hétfejű Egérkirály, aki heves csatába száll az öccse játékkatonáival. Az egerek nyerésre állnak, amivel megrémítik a lányt, aki gyorsan véget is vet a csatározásnak, majd elájul.
A lány elmeséli a látottakat, de a felnőttek nem hisznek neki, egyedül csak a különös keresztapja. Drosselmeire elmond egy mesét Marikanak egy elátkozott hercegnőről, egy Egérfül boszorkányról és egy hercegről, akit becsaptak. Mindeközben az egerek elözönlik a család házát ám a diótörő figura újra életre kel és a lány segítségére siet. Miután a diótörő megölte a szörnyű Egérkirályt, Marikát egy csodálatos utazásra viszi Babaországba.
A történet érdekessége, hogy a szerző egy barátja gyermekeiről mintázta a karaktereket, Clararól és Frederichről.
1844-ben Alexander Dumas átdolgozta a történetet és a balettnek is ez a változat szolgált alapjául.
Csajkovszkij balettje
Az 1800-as évek végén Oroszországban a szentpétervári Cári Színház főigazgatója és akkori koreográfusa Marius Ivanovics Petipa rendezte és írta a balettet. Az igazgatónak és a koreográfusnak az volt a célja, hogy egy olyan lenyűgöző látványvilágú darabot vigyenek színpadra, ami addig még soha se született. Szebbnél szebb jelmezeket és mesebeli díszletet terveztek. Emellett a mesét is átírták ugyanis a darabot két részre osztották: az első részben megtartották a karácsonyi jeleneteket, de azután az általuk létrehozott Cukorországba kalauzolták a nézőket, ahol Marikanak/Claranak és a Diótörőnek különböző kalandokba lesz része.
Csajkovszkij először nem akarta elvállalni a darab megkomponálását mivel attól tartott, hogy az a sok díszes ruha és részletesen kidolgozott díszlet elnyomná az általa szerzett zenét. Csakis azért vállalta el a zeneszerzést mert magával ragadta a mese. A mű végül 1892-re készült el három felvonásban. Hazánkban először 1927. karácsonyán mutatták be.
Nekem mindig is nagy álmom volt, hogy megnézhessem a balettet, és erre tavaly karácsonykor került sor nem épp hagyományos módon. A Magyar Állami Operaház szenteste online közvetítette a darabot a vírus helyzetre való tekintettel. Idén élőben is megtekinthető, de sajnálatos módon az összes jegy elkelt. Ennek ellenére se maradunk Diótörő nélkül karácsonykor ugyanis YouTube-on a teljes előadás elérhető a Mariinsky Balett Társulat előadásában.
Meseváltozatok
Az évek során számos élőszereplős film és animált mese is készült a történetből. Zárásul összegyűjtöttem három kedvenc változatomat ezekből.
Barbie és a Diótörő
A 2001-es Barbie mese E.T.A. Hoffman története alapján készült. A mesében Csajkovszkij zenéje hallható és a New York Városi Balett tagjai kölcsönözték a mese szereplőinek a mozdulatait. Ebben a változatban Barbie, azaz Clara a nagynénjétől kapja ajándékba a diótörő figurát. Karácsony éjjelén a lány szobáját elözönlik az egerek az Egérkirállyal az élen. A mágikus diótörő figura feléled és a lány segítségére siet, de az Egérkirály elátkozza a lányt, amivel lekicsinyíti a főhősünket. Ezután Diótörő és Clara egy izgalmas kalandra indulnak, hogy megtalálják Bonbon hercegnőt, aki képes megtörni a lányt sújtó átkot.
Diótörő és Egérkirály
Ez a film teljes mértékben Petipa és Csajkovszkij balettjének a történetét dolgozza fel. Megjelenik benne a titokzatos Drosselmeire keresztapa és Cukorország is. A 2015-ös film először a Duna TV-n jelent meg hazánkban. Idén 2021. december 25-én 14:35-kor megtekinthető lesz az M2 Petőfi TV műsorán.
A diótörő és a négy birodalom
Clara egy igazi ezermester. Nővérével ellentétben őt nem igazán érdeklik a csodálatos kelmék szalagok és ruhák, ám annál inkább érdekesnek különböző szerkezeteket és szerkentyűket. A néhai édesanyjától egy ládikót kap ajándékban, melynek csapos zárszerkezete van, de a kulcsot sehol sem leli. A keresztapja minden évben megrendezett karácsonyi bálján egy arany fonalat követve meg is leli a kulcsot, de egy szemtelen kisegér ellopja azt tőle. Clara a rágcsáló után ered, ám végül egy másik világban találja magát. Ebben a különleges világban találkozik össze egy katonával, három kormányzóval és egy egérhadsereggel. Clarára egy küldetés vár és rengeteg ember sorsa függ tőle. Vajon képes lesz leszámolni a zsarnokkal és békét hozni erre a világra?
Képek: kiemelt kép 1 2 3 4
1 thought on “A Diótörő-story”
Comments are closed.