A 7 legkegyetlenebb rendőrgyilkosság

+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

A hétköznapokban az ilyen események, mint a rendőrgyilkosságok inkább csak filmes elemként villannak elő, ám pár ilyen eset a magyar kriminológia történetében is jelen volt. Ebben a cikkben megtalálható válogatva a 7 legkegyetlenebb.

1.

A rendszerváltás előtti évek legismertebb elkövetője Soós Lajos volt. Ő rablásokból tartotta fent magát, amihez viszont fegyverekre is szüksége volt. Az egyiket egy volt ismerősének megölésével szerezte meg, aki pénzügyőrként dolgozott. A következő egy rendőr volt, Gyulai Károly 1979-ben. Hajnal kettőkor műszaki hibát színlelve az autójukhoz csalták (Soós és bűntársai) a rendőrt, akit hátulról leütöttek és elvették a fegyverét, majd betették a csomagtartóba. Időközben észrevették, hogy még él, ezért további ütéseket kapott, végül át lett vágva a torka is. A közeli kukoricásban eltemetve találták meg a testét.

2.

Az előző rendszer legutolsó rendőri áldozata pedig Buszkár Tibor volt 1988. november 4-e éjjelén. Hangoskodás miatt igazoltatni szeretett volna egy csapat fiatalt a villamoson. A kigyúrt fiatalok az egyik megállónál ledobták az áldozatot, majd annak szolgálati fegyverével megölték. A Magyar Rendészet 2015/6. számából idézünk:

 A gyilkosság után a sajtó fél éven át egységesen úgy ábrázolta, hogy a rendőri fellépés indokolt és törvényes volt: Hajdú István úgy sérült meg, hogy kirúgta a rendőr kezéből a fegyvert, így egyértelműen a fiatalok felelősek a tragédiáért. Elhallgatták, hogy a rendőr vérében 2,78 ezrelékes volt az alkoholszint, amely súlyos ittasságot jelentett. A sajtó szerint a fiatalok deviánsak és rendszerellenesek voltak, ezt bizonyítja az is, hogy vörös zászlót égettek. Azt írták, hogy a rendőrt brutálisan, hidegvérrel gyilkolták meg. A nem hivatalos változat szerint a becsípett fiatalok kick-box tudományukat játékosan, viccelődve fitogtatták, a villamoson az ittas rendőr ezt túlreagálta, szóváltásba keveredett velük, majd belelőtt az egyik fiatal bokájába, ami pánikhangulatot eredményezett. 

rendőr

3.

A következő eset 1995-ben az Árpád híd környékén zajlott, ahol ugyanis megölhettek egy rendőrt, Szabó Jánost. Ő arról volt híres, hogy egyedül, civil ruhában buktatta le a dílereket. Halálának pontos körülményeire, arra, hogy egyáltalán gyilkosság volt-e még a mai napig nem derült fény.

4.

Borsos József esete 2003-ban történt, amikor az elkövető, Engel Zoltán egy rablásra készült, de ez az információ a rendőrök fülébe is eljutott. Két rendőr érkezett ki hozzá, akikkel tűzpárbajba keveredett. Az esemény során Borsos Józsefet 3 lövés érte, meghalt, míg Engler pedig egy életre tolókocsiba kényszerült.

5.

2010-ben Radovics Dusánt elgázolta egy sofőr. A rendőrök igazoltatni akarták, de ez neki vélhetően nem tetszett. Gázt adott, de aztán az egyenruhások bekerítették, ekkor ütötte el az egyik rendőrt.

6.

Pálvölgyi Péter őrnagyot 2016-ban lőtte halálra Győrkös István. A nyomozók házkutatás céljából érkeztek, de Győrkös egy gépfegyverből lövéseket adott le, melyek egy rendőrre nézve halálosnak bizonyultak. Az elkövető egyébként a Magyar Nemzeti Arcvonal alapítója, a paramillitáris szervezet nyilas eszméket vallott. (Már felszámolták teljesen.)

7.

A hetekben is történt egy hasonló eset, tehát immár 2023-at írunk. Egy dühöngő férfit akart intézkedés alá vonni 3 rendőr, aki látszólag meg is adta magát. Azonban hirtelen megkéselte a rendőröket, az egyikőjük 2 szívszúrást is kapott, aki ezért életét vesztette. A rendőri áldozat Baumann Péter volt.

Az OpenAI-t kérdeztem:

„Mi a véleményed a rendőrgyilkosságokról?”

Válaszának lényeges eleme a következőkben olvasható:

Az is fontos, hogy megértsük a rendőrgyilkosságok hátterét, és megtudjuk, miért történnek. Számos oka lehet ennek a bűncselekménynek, beleértve a rasszizmust, a társadalmi egyenlőtlenségeket, a mentális egészség problémáit és a társadalmi ellentéteket. Az ilyen típusú támadások megelőzése érdekében fontos, hogy a társadalom alapjaiban változtassuk meg a bűncselekményeket előidéző okokat. Egy másik fontos tényező, hogy a rendőrgyilkosságok többnyire a rendőrök és a közösségek között fennálló feszültségek eredményei.

Vessük össze a mesterséges intelligencia válaszát a fent tárgyalt történésekkel. A Buszkár-ügy leírásánál egyértelműen felfedezhetjük a két fél között fennálló -akár társadalmi szintűnek is nevezhető- feszültségeket. A legkegyetlenebbeknek átlagos (vagy afeletti) intelligenciaszintjük lehetett, mivel előre megfontolták tettüket (pl.Soós), vagy épp a bírósági fejlemények során változtatták véleményüket (pl.Győrkös). Illetve a maradványokat, tettjeleket megpróbálták eltakarítani maguk után (pl.Buszkár-ügy).

Te hogy vélekedsz erről?

Források: 1, 2, 3, Magyar Rendészet 2015/6. 117—132.

Képek: pexels.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük