A hétköznapokban az ilyen események, mint a rendőrgyilkosságok inkább csak filmes elemként villannak elő, ám pár ilyen eset a magyar kriminológia történetében is jelen volt. Ebben a cikkben megtalálható válogatva a 7 legkegyetlenebb.
1.
A rendszerváltás előtti évek legismertebb elkövetője Soós Lajos volt. Ő rablásokból tartotta fent magát, amihez viszont fegyverekre is szüksége volt. Az egyiket egy volt ismerősének megölésével szerezte meg, aki pénzügyőrként dolgozott. A következő egy rendőr volt, Gyulai Károly 1979-ben. Hajnal kettőkor műszaki hibát színlelve az autójukhoz csalták (Soós és bűntársai) a rendőrt, akit hátulról leütöttek és elvették a fegyverét, majd betették a csomagtartóba. Időközben észrevették, hogy még él, ezért további ütéseket kapott, végül át lett vágva a torka is. A közeli kukoricásban eltemetve találták meg a testét.
2.
Az előző rendszer legutolsó rendőri áldozata pedig Buszkár Tibor volt 1988. november 4-e éjjelén. Hangoskodás miatt igazoltatni szeretett volna egy csapat fiatalt a villamoson. A kigyúrt fiatalok az egyik megállónál ledobták az áldozatot, majd annak szolgálati fegyverével megölték. A Magyar Rendészet 2015/6. számából idézünk:
„ A gyilkosság után a sajtó fél éven át egységesen úgy ábrázolta, hogy a rendőri fellépés indokolt és törvényes volt: Hajdú István úgy sérült meg, hogy kirúgta a rendőr kezéből a fegyvert, így egyértelműen a fiatalok felelősek a tragédiáért. Elhallgatták, hogy a rendőr vérében 2,78 ezrelékes volt az alkoholszint, amely súlyos ittasságot jelentett. A sajtó szerint a fiatalok deviánsak és rendszerellenesek voltak, ezt bizonyítja az is, hogy vörös zászlót égettek. Azt írták, hogy a rendőrt brutálisan, hidegvérrel gyilkolták meg. A nem hivatalos változat szerint a becsípett fiatalok kick-box tudományukat játékosan, viccelődve fitogtatták, a villamoson az ittas rendőr ezt túlreagálta, szóváltásba keveredett velük, majd belelőtt az egyik fiatal bokájába, ami pánikhangulatot eredményezett. ”
3.
A következő eset 1995-ben az Árpád híd környékén zajlott, ahol ugyanis megölhettek egy rendőrt, Szabó Jánost. Ő arról volt híres, hogy egyedül, civil ruhában buktatta le a dílereket. Halálának pontos körülményeire, arra, hogy egyáltalán gyilkosság volt-e még a mai napig nem derült fény.
4.
Borsos József esete 2003-ban történt, amikor az elkövető, Engel Zoltán egy rablásra készült, de ez az információ a rendőrök fülébe is eljutott. Két rendőr érkezett ki hozzá, akikkel tűzpárbajba keveredett. Az esemény során Borsos Józsefet 3 lövés érte, meghalt, míg Engler pedig egy életre tolókocsiba kényszerült.
5.
2010-ben Radovics Dusánt elgázolta egy sofőr. A rendőrök igazoltatni akarták, de ez neki vélhetően nem tetszett. Gázt adott, de aztán az egyenruhások bekerítették, ekkor ütötte el az egyik rendőrt.
6.
Pálvölgyi Péter őrnagyot 2016-ban lőtte halálra Győrkös István. A nyomozók házkutatás céljából érkeztek, de Győrkös egy gépfegyverből lövéseket adott le, melyek egy rendőrre nézve halálosnak bizonyultak. Az elkövető egyébként a Magyar Nemzeti Arcvonal alapítója, a paramillitáris szervezet nyilas eszméket vallott. (Már felszámolták teljesen.)
7.
A hetekben is történt egy hasonló eset, tehát immár 2023-at írunk. Egy dühöngő férfit akart intézkedés alá vonni 3 rendőr, aki látszólag meg is adta magát. Azonban hirtelen megkéselte a rendőröket, az egyikőjük 2 szívszúrást is kapott, aki ezért életét vesztette. A rendőri áldozat Baumann Péter volt.
Az OpenAI-t kérdeztem:
„Mi a véleményed a rendőrgyilkosságokról?”
Válaszának lényeges eleme a következőkben olvasható:
„Az is fontos, hogy megértsük a rendőrgyilkosságok hátterét, és megtudjuk, miért történnek. Számos oka lehet ennek a bűncselekménynek, beleértve a rasszizmust, a társadalmi egyenlőtlenségeket, a mentális egészség problémáit és a társadalmi ellentéteket. Az ilyen típusú támadások megelőzése érdekében fontos, hogy a társadalom alapjaiban változtassuk meg a bűncselekményeket előidéző okokat. Egy másik fontos tényező, hogy a rendőrgyilkosságok többnyire a rendőrök és a közösségek között fennálló feszültségek eredményei.„
Vessük össze a mesterséges intelligencia válaszát a fent tárgyalt történésekkel. A Buszkár-ügy leírásánál egyértelműen felfedezhetjük a két fél között fennálló -akár társadalmi szintűnek is nevezhető- feszültségeket. A legkegyetlenebbeknek átlagos (vagy afeletti) intelligenciaszintjük lehetett, mivel előre megfontolták tettüket (pl.Soós), vagy épp a bírósági fejlemények során változtatták véleményüket (pl.Győrkös). Illetve a maradványokat, tettjeleket megpróbálták eltakarítani maguk után (pl.Buszkár-ügy).
Te hogy vélekedsz erről?
Források: 1, 2, 3, Magyar Rendészet 2015/6. 117—132.
Képek: pexels.com
Király Márknak hívnak, 2022 szeptembere óta vagyok a PEM cikkírója. Tőlem talán leginkább technológiával, IT-vel, oktatással kapcsolatos cikkeket várhattok, ill. remélem olvashattok is. Meglátásom szerint a természet és a technikai fejlődés nem zárja ki egymást, hisz én is egy kis faluban élek. Főként IT-s, szoftverfejlesztéses és matematikai, esetleg talán történelem tárgykörökben tudok rendelkezésetekre állni. Viszont mivel jelenleg (2022) még csak hallgató vagyok, így a tudásom igencsak korlátos, de igyekszem ez ellen tenni. ProgrammerGnome felhasználónév alatt megtalálhattok a GitHub-on és a YouTube-on is. Egyébiránt amúgy szerintem bármilyen témára és bárkivel való eszmecserére nyitott vagyok. Úgy vélem, jó tulajdonságom, hogy szeretek végighallgatni másokat, mindemellett az ún. lelki szemetesláda szerepét is bizalommal, s örömmel vállalom. Bízom benne, hogy majd mindezt megtapasztaljátok! Ha fentiek alapján kérdés vagy kérés merült fel bennetek, nyugodtan keressetek üzenetben Facebookon!