2022. augusztus 30-án, 91 éves korában elhunyt Mihail Szergejevics Gorbacsov szovjet/orosz politikus, volt SZKP-főtitkár, az egykori Szovjetunió első és utolsó elnöke. Már korábban is nyilvánosságra kerültek hírek az állapotát illetően, a moszkvai Központi Klinikai Kórház közleménye szerint a 2020 óta folyamatos orvosi felügyelet alatt álló politikus súlyos és hosszantartó betegség után hunyt el.
Az „ifjú” pártfőtitkár
Gorbacsov 1985 márciusában, 54 éves korában lett a Szovjet Kommunista Párt főtitkára. A Szovjetunió elöregedő politikusai közt még ezzel a korral is fiatalnak számított, csak viszonyításképpen a két elődje, Andropov és Csernyenko mindketten 70 év körüliek voltak és csupán 1-2 évet voltak hivatalban. Brezsnyev ugyan korábban lett főtitkár, de pályájának végére ő is már a 76. évében járt. Mihail Gorbacsov azonban nemcsak életkoránál fogva volt formabontó a Szovjetunió történetében
Glasznoszty és peresztrojka
Gorbacsov nevéhez fűződik a hidegháború vége, de odáig még hosszú út vezetett. A politikus célja elsősorban a fennálló rendszer megreformálása volt, a peresztrojka (jelentése: átalakítás, átstrukturálás) maga is gazdasági-társadalmi reformcsomag volt. A másik jelszó, a glasznoszty jelentése pedig nyíltság, hiszen Gorbacsov célja volt, hogy a szovjet nép bepillantást nyerhessen az államügyekbe, és ezzel kapcsolatban nyílt diskurzus alakulhasson ki.
Ez az irányelv a fentebb említett peresztrojkát volt hivatott támogatni, bár sok helyen a szólásszabadsággal is összefüggésbe hozták. Nem véletlen, hiszen a törekvések hatására csökkent a cenzúra, ráadásul a sajtó egyre inkább elkezdett foglalkozni a szovjet vezetés által addig eltussolt ügyekkel is.
Hivatali ideje alatt azonban a legjelentősebb esemény az 1986-os csernobili atomkatasztrófa volt. Itt már egyértelműen körvonalazódtak az ellentétek a konzervatív, keményvonalas kommunisták és a reformerek közt. Ez a kettősség ezután is végigkísérte az egykori pártfőtitkár pályáját.
(Reagan és Gorbacsov)
Az orosz közvélemény talán mai napig legerősebb vádja az, hogy Gorbacsov behódolt a „nyugatnak” és ezzel válságba sodorta a szovjet államszervezetet, ami végül a Szovjetunió széteséséhez vezetett. Gorbacsov valóban nyitott volt a nyugati politikusok felé, és részt vett csúcstalálkozókon, de sose volt célja a Szovjetunió szétesése. Ennek ellenére a mai napig Oroszország egyik legkevésbé népszerű politikusa (bár érdekes módon Lenin és Sztálin dobogós helyen szerepel). Nyugaton ennél sokkal nagyobb népszerűségnek örvend, 1990-ben még Nobel-békedíjjal is kitüntették.
Egy korszak vége
Gorbacsov kétségkívül egy letűnt korszak egyik utolsó nagy alakja volt. A hidegháború utolsó évei is szerepelnek a történelemkönyvekben, a mostani harmincévesek sem emlékezhetnek már ezekre az eseményekre. A korszak legtöbb „ikonja” már nincs is köztünk. Ronald Reagan 18, Borisz Jelcin 15, George H. W. Bush négy éve halott. Oroszország pedig azóta is külön utat jár, az a káosz, ami a 90-es éveket jellemezte, nem tűnt el teljesen nyomtalanul.
(Gorbacsov szeretett feleségével, Rajszával)
Mihail Gorbacsovot szeptember 3-án Moszkvában, az Új Szűz Mária temetőben helyezik végső nyugalomra, végrendeletének megfelelően felesége, az 1999-ben elhunyt Rajsza mellé.
Forrás: borítókép, kép2, kép3, kép4, kép5
