Egy birodalom vége, egy másik kezdete – 568 éve esett el Konstantinápoly

+1
3
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
1

568 éve, ezen a napon foglalta el II. Mohamed (1451–1481) oszmán szultán a hajdani Keletrómai Birodalom fővárosát, ezzel a jelentős történelmi mérföldkővel írva be magát a történelemkönyvekbe. Konstantinápoly (reneszánsz nevén Bizánc), ma Isztambul néven Törökország legnagyobb városa, 1923-ig pedig az ország fővárosa volt.

A világtörténelemben több ostrom is érte a várost, az első legnagyobb vállalkozást azonban nem az oszmánok, hanem éppen ellenkezőleg, a katolikus keresztesek vitték véghez 1204-ben. Ettől kezdve a Bizánci Birodalom már csak árnyéka maradt egykori önmagának. A 15. századra pedig már csak Konstantinápoly városának területére zsugorodott össze a birodalom, jelentőségét és tekintélyét szinte már teljesen elvesztve élt az egyre fokozódó oszmán előrenyomulás és hatalomátvétel árnyékában.

A balkáni területek jelentős részét elfoglaló Oszmán Birodalom ekkoriban hatalma csúcspontjára került, s már a Magyar Királyság déli határvidékét fenyegették, állandósultak a mindennapos harcok. Ennek következtében Konstantinápoly fokozatosan veszített jelentőségéből, hiszen már minden oldalról oszmán területek fogták közre. A haldokló birodalom segítséget kért fő riválisától, a római pápától, azonban az európai politikára hivatkozva (pl. uralkodói ellentétek, a százéves háború végkifejlete és a keresztes hadak sorozatos vereségei) a segítség elmaradt. A keresztények közül egyedül a genovai zsoldosok kis csapata, élükön Giovanni Giustiniani vezetésével vettek részt a küzdelemben az ostromlottak oldalán, mint felmentő seregek.

Az ostrom április 6-án vette kezdetét, s május 29-én ért véget. Az ostrom során mindkét fél hatalmas veszteségeket szenvedett el, az utolsó keletrómai császár is itt veszítette életét. Az ostrom eseményeihez köthető az ún. misztikus Vérhold, egy magyar ágyúöntőmester, két rendíthetetlen uralkodó, valamint az érdekes aranyalma-legenda is, amely számos filmrendezőt megihletett – ezek alapján született a legutóbbi, s egyben monumentális alkotás is, amiről itt olvashattok többet. Mindezek alapján állíthatjuk, hogy Konstantinápoly 1453-as eleste jelentős mértékben átformálta a világtörténelem egész addigi menetét.

konstantinápoly
A Konstantinápolyt elfoglaló oszmán sereg – élén II. Mohamed oszmán szultán.

Források: 1, 2, 3

Képek: kiemelt kép, kép1