velence

Ilyen volt a 17. Velencei Építészeti Biennálé – PTE-MIK-es hallgatók véleményével

+1
0
+1
0
+1
1
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Most vasárnap, 2021.  november 21-én zárult le a 17. Velencei Építészeti Biennálé, ami egy hosszadalmas program és kiállítás sorozat volt a város több pontján. A Biennálé az építészek életében egy grandiózus eseménynek számít.  A 17. Biennálét 2020-ban tervezték megrendezni, ám a koronavírus járvány miatt halasztani kellett a bemutatót. Végül 2021. május 22-én a kiállítás megnyitotta kapuit, fő témája a „How will we live together?” – Hogyan fogunk együtt élni? volt.

Mi is az a biennálé?

Maga a biennálé szó egy főnév melynek jelentése „kétévente megrendezett művészeti esemény”.  

Világszerte több város és ország tart építészeti biennálékat, vagy trienallékat. Európában Velence, Lisszabon, Rotterdam, Bécs, Ázsiában Hong-Kong, Peking és Isztambul, a Közel-Keleten Irán és Dubai rendezi meg a fontosabbakat. 

Ezek közül a La Biennale di Venezia – azaz a Velencei a leghíresebbek között is a leghíresebb. Két kiállító tér van a városon belül, az egyik az Giardini melynek a területén közel 40 ország pavilonjai tekinthetőek meg. Idén a magyar pavilont a Paradigma Ariadné csapata rendezte be, melyről majd lejjebb olvashattok is.  A másik bemutató tér az Arsenal, ami egy hatalmas kiállító csarnok telis-tele makettekkel, installációkkal és innovációkkal. A rendezvény álltalában 250 ezer látogatót szokott fogadni a megrendezése ideje alatt. 

velence

Párhuzamosan a biennáléval zajlik általában a Nemzetközi Színház Fesztivál, a Nemzetközi Kortárs Táncművészeti Fesztivál, a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, a Nemzetközi Kortárs Zenei Fesztivál és a Fiatal építész tehetség díjazottjainak a kiállítása is.

A legnagyobb ilyen típusú rendezvény Észak-Amerikában a Chicago Architecture Biennial -Chicagói Építészeti Biennalé. Fontos szerepet játszik, mert a rendezvény célja, hogy egy fórumot biztosítson az építészek és a társadalomtudósok között, mindezt egy kreatív és újítással teli módon. Utoljára mikor megrendezésre került, 140, kiállítás volt megtekinthető több mint 20 ország művészétől.

Ázsia egyik legfontosabb eseménye a Bi-City Biennale of Urbanism/Architecture melynek mottója „Két város, egy biennalé” mert ezt a programot egy időben egyszerre két városban, Shenzhen-ben és Hong-Kongban rendezik meg.  Itt a fókusz nem egy projekt megvalósításán van, hanem az alap gondolaton és a kreativitáson. A program helyet biztosít az új technológiák bemutatására is.

Az idei kiállításokról

Az Arsenale-ban és a Giardini-ben volt megtekinthető a „How will we live together?” kiállítás.  Ahogy említettem már a biennálét 2020-ban tervezték megtartani, 2019-ben került kiírásra a pályázat. Hashim Sarkis, a kiállítás kurátora akkor tette fel a nagy kérdést a pályázni vágyóknak (ami a biennálé fő kérdése is lett). Arra kérte a művészeket, hogy a válaszként elsősorban egy olyan teret képzeljenek el, amiben gondtalanul együtt élhetünk. Egy olyan közösséget kellett elképzelni, ahol a tagok igénylik, hogy újra kapcsolódjanak egymással és hogy láthatóvá váljon az, hogy az emberek mennyire összefonódnak a saját tereikkel. Végül 46 országból érkeztek pálya művek.

Idén minden ország kitett magáért a pavilonjai berendezésével. Több folyóiratban is olvastam, valamint MIK-es kint járt ismerőseimmel is beszélgettem erről, és mindenki a dán és a japán pavilont emlegette.

Dánia pavilonjában a hangsúly a vízen volt. A pavilonon keresztül áramlott a több módon összegyűjtött víz, ami végig látható volt és ezzel öntözték a speciálisan kialakított gyógynövény ágyásokat.

A Japán pavilonba egy darabajaira szedett japán házat láthatunk, amin évtizedek nyomai fedezhetőek fel. Takamizawa úr otthonát 1954-ben bontották le, majd egy konténerből került a csodás Velencébe.

Modern Örökségünk újrakondícionálása – A magyar pavilon

Miért van az, hogy nem ismerjük fel manapság, hogy mi az, ami érték és ha esetleg ezt meg is tesszük akkor már késő? A Paradigma Ariadné csapata (Csóka Attilla Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid és Kovács Dániel kurátor) több közép-európai építész iroda bevonásával pontosan erre kereste a választ.  12 történelmi budapesti épületet mutattak be, majd a pavilon másik oldalán ugyan ennek a 12 épületnek az átalakított, már kortárs elképzelt átalakítását lehetett megtekinteni. Sajnálatos módon a biennálé megnyitásáig meg is történt a szomorú késői értékfelismerés ugyanis ezek a régi épületek közül ma már kettőt lebontottak.

A csapat azért döntött úgy, hogy más közép-európai tervezőket is bevonnak a magyar pavilon berendezésébe, mert számukra is ismerős az adott szituáció. Ennek ellenére más, újabb nézőpontból láthatják egy régi épület újra funkcionálását vagy modernizálását.

velence

Vélemények

Sajnálatos módon személyesen nem lehettem ott Velencében, de pár PTE-MIK-es hallgató kilátogatott a kiállításra és ő közülük kérdeztem meg néhányukat, hogy milyen is volt ott lenni, mi volt a kedvencük és ők, hogy látták a kiállítást.

„Az idei velencei Biennálé egy életre szóló élmény volt. Sosem fogom elfelejteni az Arzenale-ban kiállított különböző kinetikus, fénnyel és formával játszó installációkat. Határok nélküli kreatív tervezési folyamatok lenyomatai között járhattam, ami igazán inspiráló volt. A giardini pavilonok pedig bemutatták mire képesek a világ országai építészeti szempontból. Igazán megfogott a valaha volt Japán ház darabjainak kiállítása, a dánok víz inspirálta terei és a görögök részletes makettjei. Mint látogató a német pavilont viszont értelmetlennek, az Arab Emirátusok arany oroszlán díját pedig indokolatlannak tartom. Ezt félretéve abszolút pozitív élmény volt Velence “vízen lebegő” szürreális városa és az építészeti kiállítás is.”

Karolina – másodéves építőművész hallgató

“A velencei bienállé két dologról szól, egyrészt Velence mint város építészeti vívmányairól és csodás építészetéről, másrészt a bienálléról mint önálló építészeti kiállítás. A bienálléra csak is az ország legjobb munkái kerülnek be, viszont a bekerült munkák között nagy különbségek vannak, egyes projektek önmagában megfogják az embert míg más projektek ugyanolyan kidolgozás mellett értelmezhetetlen szituációkat szülnek. Az idei kiállítás az arsanelén csúcsosult ki, mennyiségével és minőségével kimagaslott az Gardini kiállításaihoz. Azt lehetett észre venni hogy a Gardiniben több lehetőség volt, de ezeket nem aknázták ki.” Hallgató

„A városon belül több helyszínen volt megtekinthető a kiállítás. Izgalmasnak találtam mert mindenfelé innovációt és jövőbeli terveket, elképzeléseket mutattak be, bár számomra néhány módszer eléggé elvont és furcsa volt.” Thomas – első éves építőművész hallgató

Források: 1, 23, 4, 5, 6

Képek:kiemelt kép, paradigma ariadne, biennale, dan pavilon, Karolina saját képei

1 thought on “Ilyen volt a 17. Velencei Építészeti Biennálé – PTE-MIK-es hallgatók véleményével

Comments are closed.